2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.30.
Tolnay Klári Emlékház

Tolnay Klári emlékestet rendeznek Mohorán

2020.07.30.
Kinizsi Vár Nagyvázsony

Jövő nyárra megújul a nagyvázsonyi vár

Pannonia Reformata Múzeum - Pápa
Pannonia Reformata Múzeum
Cím: 8500, Pápa Fő u. 6–8.
Telefonszám: (89) 311-014, (89) 310-193
Nyitva tartás: XI.1-III.31.: K-Szo 9-17
IV.1-X.31.: K-Szo 10-18
állandó kiállítás, egyházművészet, egyháztörténet, református, történet, vallások, vallástörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő
300 HUF
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Csoportos belépő gyülekezeti tagoknak
150 HUF
Múzeumunk legnagyobb gyűjteményét az úrasztali textíliák és klenódiumedények képezik. Legszebb darabjaikat főépületünkben egy reprezentatív kiállításon mutatjuk be.
Részlet a kiállításból
A 16-20. századi, mára az istentiszteleti használatból kivont liturgikus tárgyak áttekintést nyújtanak az egyes korszakok egyházművészeti stílusáról, az alkalmazott iparművészeti technikákról, és átfogó képet festenek a Dunántúl református gyülekezeteinek helyzetéről, anyagi erejéről, valamint visszatükrözik a térség református közösségeinek hitéletét.

Az ötvöstárgyak között találunk néhány reformáció kora előtti kelyhet is, melyet a reformátussá vált közösség is használatba vett és megőrzött. Ezen néhány 15. és 16. századi, főként gótikus ötvöstárgy mellett a gyűjtemény nagyrészt 17. századi reneszánsz, illetve 18. századi barokk tárgyakat őriz. A korai klenódiumok nagyrészt aranyozott rézből, vagy ezüstből készültek, dúsan díszítettek és az adományozó közösségek gazdagságát mutatják. A 18. századi úrasztali edények egy része magukon viseli a puritanizmus jegyeit: ónból öntött, csak formájában változatos, általában díszítetlen.

A textíliák többsége a 17. századból maradt ránk. A textíliákon megjelenő sajátos és igen jellegzetes mintakincs az olasz reneszánsz indadíszeket, arányos szerkezeteket és növénymotívumokat kedvelő ornamentikájából, valamint keleties, mindenekelőtt törökös díszítésekből táplálkozik.

A kelyhek többsége magyar műhelyek terméke, sok esetben a mester neve is ismert. A Dunántúl református gyülekezeteit többnyire komáromi és győri mesterek látták el liturgikus tárgyakkal. Közülük a leginkább Szentjóbi György komáromi ötvös, valamint Váradi Eötvös János és Szívós János (17. század) neve él a köztudatban. A 18. századból Nánási Mihály veszprémi, Kopf Antal pápai, Pétsvárady Sámuel komáromi, Árvay Péter, Büttösi János debreceni, valamint Csima Mihály tatai ötvös neve a legismertebb.

Az ónedények általában felvidéki (Lőcse, Pozsony, Kassa, Eperjes) céhek termékei, de találunk köztük győri és soproni munkákat is.