Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.19. - 2024.05.19.
Fehérvárcsurgó
2024.05.18. - 2024.05.18.
Eger
2024.05.14. - 2024.05.14.
Érd
2024.05.12. - 2024.05.12.
Fehérvárcsurgó
2024.05.11. - 2024.05.11.
Kaposvár
2024.05.11. - 2024.05.11.
Ópusztaszer
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.08. - 2024.05.08.
Budapest
2024.05.04. - 2024.05.04.
Kápolnásnyék
2024.05.04. - 2024.05.04.
Szombathely
2024.05.04. - 2024.05.04.
Eger
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeuma - Várpalota
Thury-vár, Várpalota
Cím: 8100, Várpalota Thury-vár
Telefonszám: (88) 575-670
állandó kiállítás, kémia, oktatástörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(6-26 év )
300 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 év)
300 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
4000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
8000 HUF
/ csoport
A XVIII. sz. közepéig a természettudományok csak a filozófia részeként jelentek meg az oktatásban. A jezsuita rendek tanítási rendszerét az 1599-ben kiadott Ratio Studiorum szabályozta: "A jelentőséggel bíró dolgokban Arisztotelésztől el ne térj!". A protestáns iskolák tanárai azonban már a nyugati egyetemeken tanultak, és az ott megszerzett korszerű tudást adták tovább tanítványaiknak; a kémiát a fizika tantárgy részeként tárgyalták.
Részlet a kiállításból
Hatvani István volt, aki 1750-től elsőként tanított kémiát és végzett kísérleteket Debrecenben. A század második felében a korszerű oktatás szelleme a katolikus iskolákban is teret hódított.

A Habsburg-birodalom bányatisztjeinek szervezett képzésére az uralkodó 1735-ben Selmecbányán bányatiszt-képző iskolát alapított. Az intézmény 1770-től akadémiai rangra emelkedett és ez lett a honi kémiai szakoktatás és tudományos kutatás bölcsője. Innen terjedt el a laboratóriumi oktatás és az akkor szerveződő párizsi műegyetem, az École polytechnique is ezt vette át. A Selmecen tanulók kiváló vegyészekké lettek, közülük a legnevesebb - Müller Ferenc - 1782-ben fedezte fel a Tellúrt.

Mária Terézia 1777-ben adta ki a Ratio Educationist, a magyarországi iskolarendszer első, állami szabályozására irányuló rendeletét, amely kedvező légkört teremtett a természettudományok oktatásának területén is. A rendelet hatására megjelentek a központi tankönyvek. Az 1793-ban felállított erdélyi kémiai-metallurgiai intézet professzora, Etienne András írta az első magyar nyelvű iskolai kémiatankönyvet.

Az első egyetemi kémia tanszéket a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemen állították fel 1770-ben. Az egyetemet Budára, majd Pestre helyezték át, első kémia és botanika professzora Winterl Jakab orvos volt: az elektrokémia egyik előfutára és a Lavoisier-féle kémia továbbfejlesztője.

Kováts Mihály, Varga Márton, Nyulas Ferenc neve a magyar kémiai szaknyelv elterjesztése kapcsán vált ismertté. A magyar nyelvű oktatás a XIX. sz. első felében hódított teret, fellegvárai a protestáns kollégiumok voltak.

A marosvásárhelyi kollégium kémia professzora volt Bolyai Farkas, aki a kísérleti oktatáson kívül már a vegyjeleket is használta. Az első magyar nyelvű főiskolai kémiatankönyvet Tarczy Lajos adta ki. Az erdélyi iskolákban az 1840-es évektől mindegyik felekezet bevezette oktatási rendjébe a vegytan tárgyat. A kiállítás legfontosabb oktatási intézmények fejlődését és nevesebb alakjait ismerteti.