Eseménynaptár
2025. július
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.11.05.
Makó
2025.06.16. - 2026.06.16.
Budapest
2025.06.06. - 2026.01.25.
Budapest
2025.06.05. - 2025.06.30.
Dunaújváros
2025.05.30. - 2026.05.30.
Budapest
2025.05.30. - 2025.09.30.
Dunaújváros
2025.05.28. - 2025.09.28.
Budapest
2025.05.28. - 2025.07.28.
Budapest
2025.05.27. - 2025.06.27.
Hódmezővásárhely
Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény - Újfehértó
A múzeum épülete
Cím: 4244, Újfehértó Egészségház utca 2.
Telefonszám: (42) 290-600
Nyitva tartás: K-P:9-15 Szombaton és vasánap előre bejelentett csoportok részére
állandó kiállítás, állattenyésztés, földművelés, gazdaság, mesterségek, mezőgazdaság
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
50 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
25 HUF
Újfehértó jelentős tanyavilággal rendelkezett. Népességéből több mint ezren még manapság is külterületeken élnek. Kétlaki életmódot folytattak: lakóházat tartottak fenn a városban, miközben tavasztól őszig a tanyán gazdálkodtak. Ha megöregedtek, végleg behúzódtak a belsőségbe, s átadták helyüket gyermekeiknek.
A juhtej feldolgozásának eszköze: a tejtartó (tejaltató) láda a hozzá tartozó tejtörővel, fölötte a szitára emlékeztető sajtformáló, a fejődézsa és túrótartó.Az állandó kiállítás egy hajdani parasztgazdaság udvarát mutatja be.

A szín (gazdasági melléképület) évszázadokkal korábbi funkciójában a külterjes állattartás teleltető helye volt, a belsőségben pedig állatok nyári elhelyezését szolgálta. Az elmúlt évszázad során azonban szinte kizárólag a belsőségben, illetve a tanyákon építették fel, rendszerint kettős funkcióval: nyári időben egyik részében szarvasmarhát, lovat tartottak, a másik felét pedig mezőgazdasági eszközök tárolására használták.

Itt tartották a kecskejármot is, melyet a legszegényebb kisparaszti réteg készített, azok, akiknek nem telt szarvasmarhára, lóra. A "szegényember tehene", azaz a kecske nemcsak tejet adott a család számára, de igavonásra is szolgált, hiszen elhúzott akár egy apró szekeret is.

A színnel szemben láthatjuk az állattartás fontosabb eszközeit: a béklyókat, zablákat és a tulajdonjegyek beütésére alkalmas "billyogzóvasak"-at. Megtekinthetjük az állatok nyakába akasztott "hangszerek"-et is: a csengőket a csikók és a lovak, a kolompokat a szarvasmarhák viselték.

A szín végénél egy egész falat beborító festett panorámakép előtt - mely a határ távlati képét ábrázolja - szántási jelenetet mutatunk be. A felbarázdált földben egy férfi Vidats féle félvasekével szánt. Ez a mezőgazdasági eszköz és a vászonöltözet az 1920-as éveknek megfelelő állapotot szemlélteti.

Egy pusztai jelenetet ábrázoló festett panorámakép előtt kiállítási bábu mutatja be a juhászok elengedhetetlen téli-nyári öltözetét, a rackabőrből készült subát vagy nagybundát, a mesterség "címerével", a juhászkampóval és a hűséges társsal, a nyájterelő kutyával, a pulival.

A juhtartás mesterségét az Erdélyből betelepült görögkatolikus románok, oláhok honosították meg. Emléküket a gyakori Oláh családnevek is őrzik; közülük többen még ma is juhászkodnak. Ők tartották mindmáig életben a juhtej feldolgozásának módját, és őrizték meg régi eszközeit.