Eseménynaptár
2020. október
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2020.10.25. - 2020.10.25.
Budapest
2020.10.25. - 2020.10.25.
Debrecen
2020.10.25. - 2021.12.31.
Debrecen
2020.10.24. - 2020.10.24.
Budapest
2020.10.24. - 2020.10.24.
Kecskemét
2020.10.23. - 2020.11.07.
Szombathely
2020.10.23. - 2020.10.24.
Gyula
2020.10.23. - 2020.11.11.
Budapest
2020.10.22. - 2020.10.22.
Budapest
2020.10.22. - 2020.10.22.
Budapest
2020.10.21. - 2021.06.06.
Veszprém
2020.10.18. - 2020.12.27.
Kápolnásnyék
2020.10.17. - 2020.11.29.
Balatonfüred
2020.10.16. - 2020.12.31.
Zirc
2020.10.16. - 2020.11.16.
Zirc
2020.10.16. - 2020.11.16.
Kecskemét
2020.10.15. - 2021.02.07.
Miskolc
2020.10.14. - 2021.01.31.
Budapest
2020.10.11. - 2020.10.11.
Herend
Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény - Újfehértó
A múzeum épülete
Cím: 4244, Újfehértó Egészségház utca 2.
Telefonszám: (42) 290-600
Nyitva tartás: K-P:9-15 Szombaton és vasánap előre bejelentett csoportok részére
állandó kiállítás, Árpád-kor, Bronzkor, helytörténet, Korai újkor, Középkor, Ókor, régészet, Török hódoltság, történelem, történet, Újkor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
50 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
25 HUF
A kiállítás keretében Újfehértó és határának történeti dokumentumait ismerhetjük meg.
Újfehértó egy XIX. századi metszeten
Az ásatások és a mezőgazdasági művelés során előkerült régészeti leletek közül az újkőkort kőbalták (i.e. 5000-3000), a bronzkort pedig (i.e. 1900-800) a mai település keleti felén előbukkant töredékes, öblös tál képviseli.

Lényegesen gazdagabb anyag reprezentálja a szkíták és kelták évszázadait, a vaskort (i.e 800-tól kb. időszámításunk kezdetéig). A Micskepusztáról származó leletek közül a női sírokban előforduló agyag orsógombok, két magasfülű csupor és ugyancsak két agyagból formázott urna látható.

Bár vidékünk nem tartozott a nagy római provinciák egyikéhez sem, mégis gazdag edénytöredéklelet emlékeztet erre a korra; ezek minden bizonnyal cserekereskedelem révén kerülhettek erre a helyre.

A népvándorlás korát az ezüstedények mintájára készült avarkori agyagedény képviseli.

1912-ben Micskepusztán gazdag honfoglaláskori temetőt tárt fel Jósa András. A 21 sírból rengeteg értékes lelet került elő, melyek közül két kengyelt, egy nyílhegyet és egy zablát mutatunk be.

A középkori Bolt, Micske és Szegegyháza megmaradt lakóiból szerveződött Újfehértó mai települése a XVI-XVII. század fordulóján. Az itt bemutatott pártamaradványt, a csatot, valamint a koporsószegeket Németh Péter bolti ásatása során találta. A micskepusztai Árpád-kori templom alapjait Kiss Lajos ásta ki 1923-ban. A kiállításon megtekinthető a 985 darabból álló középkori ezüstpénz-lelet egy része is, mely Micskepusztán, a Bodó-tagban került elő.

A Rákóczi-szabadságharc idejéből egy kuruckori süveg, Rákóczi László, az újfehérlői hajdúk védelmezőjének arcképe, valamint Nyúzó Mihály (1666-1716) címere tekinthető meg, aki a szabadságharc ezredeskapitánya lett, s tetteiért a Fejedelemtől címeres nemeslevelet is kapott.

A XVII-XVIII. században a Rákócziak mellett több nemes család tűnt fel földesúrként a településen. A Mosolygó, a Szoboszlai-Papp és a Szabó család címeres nemeslevelei napjainkig fennmaradtak.

Újfehértó 1836-ban kapta meg mezővárosi kiváltságlevelét, melyet a I. Ferdinánd király hitelesített. A polgárosodási folyamat dokumentumai közül megszemlélhető a Vasárnapi Újság 1866-ból való grafikai melléklete - Újfehértóról, valamint a már nem létező egykori kastélyok, kúriák fényképei.

Napjainkat a Göncz Árpád köztársasági elnök által 1992-ben átadott, ismételten visszaszerzett városi címet igazoló oklevél, valamint a településről festett egy-egy akvarell képviseli.