Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.08. - 2019.11.10.
Szombathely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.07. - 2019.11.10.
Budapest
2019.11.07. - 2019.11.08.
Debrecen
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
Nagy Ferenc Galéria - Tab
Nagy Ferenc Galéria, Tab
Cím: 8660, Tab Kossuth Lajos utca 93.
Telefonszám: (84) 320-416
Nyitva tartás: K-V: 10-16
állandó kiállítás, fa- és csontfaragás, iparművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
250 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
250 HUF
Nagy Ferenc 1920. október 5-én Tabon született. Gyermekkorát a somogyi pusztákon töltötte. Szülei uradalmi birtokokon voltak pásztorok és cselédek. Elemista korában már rajzolt, agyagba mintázott, s botot faragott. A hat elemi elvégzése után napszámos lett.

1941-ben vonult be katonának, s a pihenés óráiban kezdett el faragni. 1944-ben, a frontszolgálaton ért megpróbáltatások után megváltás volt számára a hadifogság. Pipákat, szipkákat, sőt orvosi eszközöket, pl. szívhallgatót faragott, s ezekért cserébe élelmet kapott. 1946-ban került haza és a cséplő idénymunka mellett folytatta a faragást. Nagy hatást gyakoroltak reá a neves somogyi faragók - az idős és az ifjabb Kapoli Antal, Papp Vendel és felesége, valamint a Bognár testvérek -munkái.

1948-50-ig nyaranta a tihanyi Népművészeti Házban állított ki. Folyamatos megrendelések következtében hivatásos faragóvá vált. Szobrászművészi tanulmányok tervét fontolgatta, de végül a családalapítás mellett döntött. Ám Emma asszony a faragóművészet gyakorlásában is társa lett.

Nagy Ferenc a fa-, a csont- és a szarufaragás technikájában bravúros eredményeket produkált. 1955-ben a Varsói Világifjúsági Találkozón képzőművészeti nagydíjat kapott.

Egyre plasztikusabb és életszerűbb módon faragta meg a paraszti élet, a honfoglalás, a betyárvilág és az irodalmi alkotások által ihletett történeteket. Tudása elismeréseként 1956-ban a Népművészet Mestere címmel tüntették ki.

Művészetével mindinkább a szakrális téma felé fordult. Ennek jegyében születtek a megható stáció domborművek, a korpuszok, a madonnák és a pieták. Ám a világi témák is sok oldalról vonzották a művészt. Szívhez szólóan kedvesek és humorosak az egyedüli, és a férfit s nőt párba állító szobrok, mint pl. a Büszke gazda és asszonya vagy a Félszegen párosan című művek. Kedvelt témaköre volt a magyar legendárium, a történelmi hőskorszak világa is. Hosszabbnál hosszabb relief-jeleneteket, frízeket faragott Csaba királyfi, a Honfoglalás s a Csodaszarvas regéje címmel.

Nagy Ferencet nem érintette a 20. század oly mértékben, hogy teljesen szuverén érzésű, modern szobrásszá váljon. Kollektív eszmekörből, a népművészetből vétetett tehetsége.

A mester 1998. január 25-én hunyt el. Munkái a nevét viselő galériában megtekinthetők.