2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.30.
Tolnay Klári Emlékház

Tolnay Klári emlékestet rendeznek Mohorán

Nagy Ferenc Galéria - Tab
Nagy Ferenc Galéria, Tab
Cím: 8660, Tab Kossuth Lajos utca 93.
Telefonszám: (84) 320-416
Nyitva tartás: K-V: 10-16
állandó kiállítás, fa- és csontfaragás, iparművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
250 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
250 HUF
Nagy Ferenc 1920. október 5-én Tabon született. Gyermekkorát a somogyi pusztákon töltötte. Szülei uradalmi birtokokon voltak pásztorok és cselédek. Elemista korában már rajzolt, agyagba mintázott, s botot faragott. A hat elemi elvégzése után napszámos lett.
Nagy Ferenc fafaragó alkotása
1941-ben vonult be katonának, s a pihenés óráiban kezdett el faragni. 1944-ben, a frontszolgálaton ért megpróbáltatások után megváltás volt számára a hadifogság. Pipákat, szipkákat, sőt orvosi eszközöket, pl. szívhallgatót faragott, s ezekért cserébe élelmet kapott. 1946-ban került haza és a cséplő idénymunka mellett folytatta a faragást. Nagy hatást gyakoroltak reá a neves somogyi faragók - az idős és az ifjabb Kapoli Antal, Papp Vendel és felesége, valamint a Bognár testvérek -munkái.

1948-50-ig nyaranta a tihanyi Népművészeti Házban állított ki. Folyamatos megrendelések következtében hivatásos faragóvá vált. Szobrászművészi tanulmányok tervét fontolgatta, de végül a családalapítás mellett döntött. Ám Emma asszony a faragóművészet gyakorlásában is társa lett.

Nagy Ferenc a fa-, a csont- és a szarufaragás technikájában bravúros eredményeket produkált. 1955-ben a Varsói Világifjúsági Találkozón képzőművészeti nagydíjat kapott.

Egyre plasztikusabb és életszerűbb módon faragta meg a paraszti élet, a honfoglalás, a betyárvilág és az irodalmi alkotások által ihletett történeteket. Tudása elismeréseként 1956-ban a Népművészet Mestere címmel tüntették ki.

Művészetével mindinkább a szakrális téma felé fordult. Ennek jegyében születtek a megható stáció domborművek, a korpuszok, a madonnák és a pieták. Ám a világi témák is sok oldalról vonzották a művészt. Szívhez szólóan kedvesek és humorosak az egyedüli, és a férfit s nőt párba állító szobrok, mint pl. a Büszke gazda és asszonya vagy a Félszegen párosan című művek. Kedvelt témaköre volt a magyar legendárium, a történelmi hőskorszak világa is. Hosszabbnál hosszabb relief-jeleneteket, frízeket faragott Csaba királyfi, a Honfoglalás s a Csodaszarvas regéje címmel.

Nagy Ferencet nem érintette a 20. század oly mértékben, hogy teljesen szuverén érzésű, modern szobrásszá váljon. Kollektív eszmekörből, a népművészetből vétetett tehetsége.

A mester 1998. január 25-én hunyt el. Munkái a nevét viselő galériában megtekinthetők.