Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.26. - 2024.02.26.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.24. - 2024.02.24.
Fehérvárcsurgó
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.12.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
állandó kiállítás, gazdaság, mezőgazdaság, néprajz, növénytermesztés
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF
A múzeumi tájegység két szemközti házsorának épületei határozottan eltérnek egymástól: az egyik oldalon téglából épült, módos házak, a másik oldalon szerényebb, földfalú, nád- és zsúpfedésű épületek állnak. A kiállítás a Kisalföld gazdagon tagolt néprajzi képét igyekszik hagyományaiban és változásaiban megmutatni.
© Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A táj történeti határvonalai a jelenlegi országhatáron kívül húzódnak. A 18. századtól Pozsony, Moson, Nyitra, Komárom, Bars, Győr, Sopron történeti megyék területének alföldi jellegű részeit jelölték Kisalföld tájnévvel.

A Kisalföld magában foglalja a Duna és mellékfolyói által szabdalt síkságot (pl. Szigetköz, Csallóköz) és a környező dombvidéket. Gazdasági és kulturális fejlettsége kedvező elhelyezkedésének és jó földjének köszönhető. Termékeny talaján gabonát, napsütötte dombjain gyümölcsöt és szőlőt termesztettek. Gazdag vízi világa következtében halászata is számottevő volt. Az ártéri legelőkön folytatott szénatermelésen jelentős nagyállattartás, tejfeldolgozás és sajtkészítés alapult. Jó közlekedési és közeli értékesítési lehetőségei (Bécs, Pozsony) miatt a Kárpát-medence észak-nyugati kereskedelmi kapujává vált, ahol változások is gyakrabban érték a népi kultúrát. Sok ipari termék és import áru épült be a hagyományos rendbe, például a viseletbe és a gazdálkodás eszközei közé. A piacra termelő gazdák - a magyaróvári, fertődi és nagycenki uradalmak példáját követve - nyitottak voltak az újításokra. A helyi Bokor és Kühne gépgyárak termékei révén idejekorán lehetőség nyílt a mezőgazdasági munkák gépesítésére. A gazdasági fejlődés azonban nem érintette egyenlően a Kisalföld valamennyi táját. Az elzárt, rosszabb talajú területeken és a tájegység török pusztításoknak kitett keleti felében sokáig fennmaradtak az életmód és az építészet régies elemei. A terület vízrendezésére és a Hanság lecsapolására is csak a 19-20. században került sor.

A Kisalföld a 10-11. századtól a magyarság egyik legjelentősebb összefüggő települési területe volt. A táj etnikai képét a 13. századtól németek, később a török elől menekülő horvátok gazdagították. A 18. századi német betelepítések is erőteljesen formálták a Kisalföld népességének összetételét. Az itt lakók túlnyomó része római katolikus vallású, de jelentős az evangélikusok aránya is.

Győr közelében, Nagycenken született gróf Széchenyi István, a "legnagyobb magyar". Pannonhalma bencés apátsága és a Fertő-kultúrtáj ma a Világörökség része. A Kisalföld híres a férfiak csoportos táncáról, a verbunkról, és itt maradt meg legtovább a serdülőkorból felnőttkorba átlépő fiatalok megünneplésének szokása, a legényavatás.