Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
állandó kiállítás, gazdaság, mezőgazdaság, néprajz, növénytermesztés
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF
A múzeumi tájegység két szemközti házsorának épületei határozottan eltérnek egymástól: az egyik oldalon téglából épült, módos házak, a másik oldalon szerényebb, földfalú, nád- és zsúpfedésű épületek állnak. A kiállítás a Kisalföld gazdagon tagolt néprajzi képét igyekszik hagyományaiban és változásaiban megmutatni.

A táj történeti határvonalai a jelenlegi országhatáron kívül húzódnak. A 18. századtól Pozsony, Moson, Nyitra, Komárom, Bars, Győr, Sopron történeti megyék területének alföldi jellegű részeit jelölték Kisalföld tájnévvel.

A Kisalföld magában foglalja a Duna és mellékfolyói által szabdalt síkságot (pl. Szigetköz, Csallóköz) és a környező dombvidéket. Gazdasági és kulturális fejlettsége kedvező elhelyezkedésének és jó földjének köszönhető. Termékeny talaján gabonát, napsütötte dombjain gyümölcsöt és szőlőt termesztettek. Gazdag vízi világa következtében halászata is számottevő volt. Az ártéri legelőkön folytatott szénatermelésen jelentős nagyállattartás, tejfeldolgozás és sajtkészítés alapult. Jó közlekedési és közeli értékesítési lehetőségei (Bécs, Pozsony) miatt a Kárpát-medence észak-nyugati kereskedelmi kapujává vált, ahol változások is gyakrabban érték a népi kultúrát. Sok ipari termék és import áru épült be a hagyományos rendbe, például a viseletbe és a gazdálkodás eszközei közé. A piacra termelő gazdák - a magyaróvári, fertődi és nagycenki uradalmak példáját követve - nyitottak voltak az újításokra. A helyi Bokor és Kühne gépgyárak termékei révén idejekorán lehetőség nyílt a mezőgazdasági munkák gépesítésére. A gazdasági fejlődés azonban nem érintette egyenlően a Kisalföld valamennyi táját. Az elzárt, rosszabb talajú területeken és a tájegység török pusztításoknak kitett keleti felében sokáig fennmaradtak az életmód és az építészet régies elemei. A terület vízrendezésére és a Hanság lecsapolására is csak a 19-20. században került sor.

A Kisalföld a 10-11. századtól a magyarság egyik legjelentősebb összefüggő települési területe volt. A táj etnikai képét a 13. századtól németek, később a török elől menekülő horvátok gazdagították. A 18. századi német betelepítések is erőteljesen formálták a Kisalföld népességének összetételét. Az itt lakók túlnyomó része római katolikus vallású, de jelentős az evangélikusok aránya is.

Győr közelében, Nagycenken született gróf Széchenyi István, a "legnagyobb magyar". Pannonhalma bencés apátsága és a Fertő-kultúrtáj ma a Világörökség része. A Kisalföld híres a férfiak csoportos táncáról, a verbunkról, és itt maradt meg legtovább a serdülőkorból felnőttkorba átlépő fiatalok megünneplésének szokása, a legényavatás.

Múzeumi órák
6 - 18 éveseknek
A kiállítások megtekintéséhez a különböző korosztályok életkori sajátosságaihoz igazodó magyar, angol, német, olasz, japán és francia nyelvű, valamint angol, nemzetközi és magyar jelnyelvű tárlatvezetés igényelhető a megrendeléskor megbeszélt tájegységben. tovább
5 - 18 éveseknek
A nyírádi vízimalom berendezése szemléletesen tárja elénk, hogyan élt és dolgozott egy vízimolnár a családjával. A program különlegessége, hogy igény szerint a malmot beindítjuk, így működés közben láthatjuk a malomszerkezetet, és megfigyelhetjük, ahogy a gabona "két kő között őrlődik", míg liszt vagy korpa nem lesz belőle. A "nullás" liszt finomságáról mindenki saját kezűleg is meggyőződhet. Az élményt a kisebbeknek malmos és molnáros játékokkal gazdagítjuk. tovább
8 - 18 éveseknek
A kiállításokban berendezett szituációk megtekintése után a mosás, mángorlás eszközeinek használata közben ismerik meg a gyerekek a vászon nemű tisztításának hagyományos módját olyan természetes anyagok felhasználásával, mint pl. a hamulúg, a háziszappan vagy a szappangyökér. tovább