Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.18. - 2019.09.18.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
2019.09.11. - 2019.10.13.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1088, Budapest Múzeum körút 14-16.
Telefonszám: (1) 338-2122
Nyitva tartás: K-V 10-18
állandó kiállítás, képzőművészet, kőfaragás, Ókor, régészet, Római kor, szobrászat, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1100 HUF
Belépő diákoknak
550 HUF
Belépő katonáknak
550 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
550 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + gyermekek)
1150 HUF
/ család
Egyéni tárlatvezetés magyar nyelven
400 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(max. 5 fő)
1800 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(11-15 fő)
6000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(max. 15 fő)
5500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(16-25 fő)
9700 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(1-5 fő)
1500 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(6-10 fő)
13000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(11-15 fő)
16000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(16-25 fő)
24000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
4500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 15 fő)
6000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
12000 HUF
/ csoport
A kiállítás a múzeum nemzetközileg is számon tartott gazdag gyűjteményéből a legjellemzőbb kőemlék típusokat mutatja be: urnatartó kőedényt, sírköveket, szarkofágokat, kis, templom formájú síremlékek elemeit, isteneknek szentelt fogadalmi oltárokat és építkezéseket megörökítő feliratokat.

A feliratállítás szokása, a római kultúra részeként, a kor számos technikai újításával együtt, a Pannonia földjére érkező római katonák hatására honosodott meg a kelta és illyr őslakosság körében. A katonai csapatok legénysége és a tábor közelében letelepedett, leszerelt katonák számára a csapatok kőfaragó műhelyeiben készítették a sírköveket.

A kőemlékek a Pannoniára vonatkozó történeti, művészettörténeti ismereteinket egészítik ki egy olyan korban, amelyből csak kevés történetírói adat maradt fenn. A kőemlékek feliratai hírt adnak a tartomány bennszülött lakosságának és a római bevándorlók társadalmának, hivatalainak felépítéséről, adatokat tartalmaznak a gazdasági életre, a katonai csapatok állomáshelyeire vagy a katonák származására vonatkozóan. A hadtörténeti és politikai eseményekre is a feliratokból következtethetünk.

A felirat nélküli és domborműves kőemlékek alapján megismerhetjük a rómaiak temetkezési szokásait, és a korabeli viseletet, valamint az itt lakók mindennapjaiba is bepillanthatunk. A pannoniai köveken gyakori a kocsijelenetek ábrázolása, amely egyes kutatók véleménye szerint azzal magyarázható, hogy a bennszülöttek hite szerint az elhunytak kocsin utaztak a túlvilágra.

A pannoniai kőfaragás jellegzetes vonása, hogy igen sok kövön megjelennek a görög-római istenvilág alakjai. A divatot a szomszédos tartomány, Noricum fővárosából Aquincumba áttelepült kőfaragók honosították meg, a Kr.u. 2. század közepe táján. A többnyire síremlékeket díszítő mitológiai jeleneteket a birodalomszerte használt mintakönyvekből választották ki.

A pannoniai lakosság körében legnépszerűbb istenségek szentélyeiben állították fel az isten alakját és mítoszát ábrázoló fogadalmi emléket.

A Kr.u. 3. század közepe óta, a gyakori barbár támadások miatt megtizedelt és elszegényedett lakosság egyre kevesebbet tudott áldozni kőemlékek állítására. A 4. századból ismét több kőemléket - általában egyszerű kerettel ellátott, minden díszt nélkülöző sírtáblát - ismerünk. Ekkor a korábban készült szarkofágok közül sokat újból temetkezésre használnak fel. A romos városok és vidéki villák, valamint a régi temetők sírköveit pedig gyakran építőanyagként használják fel.