Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.15. - 2019.09.15.
Veszprém
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.14. - 2019.09.14.
Budapest
2019.09.14. - 2019.09.14.
Budapest
2019.09.14. - 2019.09.14.
Kaposvár
2019.09.14. - 2019.09.14.
Vác
2019.09.14. - 2019.09.14.
Zirc
2019.09.13. - 2019.09.13.
Budapest
2019.09.13. - 2019.09.13.
Budapest
2019.09.13. - 2019.09.13.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
2019.09.11. - 2019.10.10.
Debrecen
2019.09.11. - 2019.10.13.
Budapest
2019.09.07. - 2019.10.12.
Kaposvár
2019.08.28. - 2019.10.06.
Budapest
Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum - Budapest
A múzeum főbejárata
Cím: 1116, Budapest Pentele utca 8.
Telefonszám: (1) 208-6635
Nyitva tartás: K, CS 16-18
(Iskolai szünetekben zárva)
állandó kiállítás, helytörténet, történelem, történet, Újkor, XIX. század, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő
100 HUF
Csoportos napijegy
200 HUF
A ráckevei uradalom, mint korona-birtok, Mária Terézia királynő sorrendben ötödik gyermeke, Mária Krisztina főhercegnő Wettin Albert Kázmér Ágost (1738-1822) szásztescheni herceggel 1766-ban kötött házassága után nászajándékként került a fiatal hercegnő birtokába. Halála után az uradalmat férje örökölte, aki királyi helytartóként tevékenykedett Magyarországon.

A ráckevei uradalom prefektusa, Georch Illés - Albert herceg engedélyével - 1819 március 1-én jelentette meg azt a hirdetést, melynek értelmében 50 házhelyet jelölnek ki a Fehérvár-felé vezető út mentén, annak két oldalán. Tulajdonképpen ekkor kezdődött meg a település kialakulása, ezt követően szakadt el Promontortól. Ezért tekintjük e dátumot Albertfalva születésnapjának.

A helység a betelepülők többségét alkotó szászokról a SACHSENFELD (Szászföld) nevet kapta. E névvel találkozunk már az 1825-ben megjelent pecséten is. (l. fénykép) A későbbi idők folyamán kapta a település - Albert herceg emlékét megőrizendő - előbb az Albert-falu, majd később a végleges Albertfalva nevet. E névváltozásokat a múzeumban látható pecsétek is tükrözik az idő előrehaladtával. Van olyan pecsét is, melyen mind a magyar, mind a német felirat megtalálható. Előkerült 12 levelező képeslap is, melyek a település életét, iparának fejlődését, az építkezéseket mutatják be. Az eredeti képeslapok szintén megtalálhatók a múzeumban.

Albertfalva, mint falu 1900-ban nyerte el a község elnevezést, 1910-re pedig nagyközséggé nőtte ki magát. Nagy Budapesthez 1950. január 1-vel csatolták. Ekkor szűnt meg önállósága, mely 131 évig tartott. A Budapesthez való csatolás 50. évfordulójára készült el az a kiállítás, mely Albertfalva önállóságának éveit hivatott bemutatni kronológiai sorrendben hat másfél négyzetméteres tablón.

A tablókon megtalálhatók a település kialakulásának előzményei, a római kori idők, a középkori épületmaradványok képei, a kutatások során fellelhető első tulajdonos - Savoyai Jenő - portréja is, a ráckevei birtokhoz való tartozás körülményei, a Mária Terézia kor intézkedései, az első születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzések másolatai, az első pecsét, az első térképen való megjelenés, a legrégebbi, 1828-as keresztlevél, mely a múzeum birtokában van, valamint minden nagyobb eseményt, történést megörökítő dokumentum, mely a település életében bekövetkezett.
9