2020.07.06.
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Keddtől ismét várja a látogatókat a hadtörténeti múzeum

2020.07.06.
Szépművészeti Múzeum

Esztergom - térben és időben is madártávlatból

2020.07.06.
Jósa András Múzeum

Mutasd a cipőd és megmondom ki vagy!

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.06.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Könyvbéli virágok

2020.07.05.
Debreceni Művelődési Központ

Flashmobbal emlékeztek meg Trianon 100. évfordulójára

Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum - Budapest
A múzeum főbejárata
Cím: 1116, Budapest Pentele utca 8.
Telefonszám: (1) 208-6635
Nyitva tartás: K, CS 16-18
(Iskolai szünetekben zárva)
állandó kiállítás, helytörténet, történelem, történet, Újkor, XIX. század, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő
100 HUF
Csoportos napijegy
200 HUF
A ráckevei uradalom, mint korona-birtok, Mária Terézia királynő sorrendben ötödik gyermeke, Mária Krisztina főhercegnő Wettin Albert Kázmér Ágost (1738-1822) szásztescheni herceggel 1766-ban kötött házassága után nászajándékként került a fiatal hercegnő birtokába. Halála után az uradalmat férje örökölte, aki királyi helytartóként tevékenykedett Magyarországon.

A ráckevei uradalom prefektusa, Georch Illés - Albert herceg engedélyével - 1819 március 1-én jelentette meg azt a hirdetést, melynek értelmében 50 házhelyet jelölnek ki a Fehérvár-felé vezető út mentén, annak két oldalán. Tulajdonképpen ekkor kezdődött meg a település kialakulása, ezt követően szakadt el Promontortól. Ezért tekintjük e dátumot Albertfalva születésnapjának.

A helység a betelepülők többségét alkotó szászokról a SACHSENFELD (Szászföld) nevet kapta. E névvel találkozunk már az 1825-ben megjelent pecséten is. (l. fénykép) A későbbi idők folyamán kapta a település - Albert herceg emlékét megőrizendő - előbb az Albert-falu, majd később a végleges Albertfalva nevet. E névváltozásokat a múzeumban látható pecsétek is tükrözik az idő előrehaladtával. Van olyan pecsét is, melyen mind a magyar, mind a német felirat megtalálható. Előkerült 12 levelező képeslap is, melyek a település életét, iparának fejlődését, az építkezéseket mutatják be. Az eredeti képeslapok szintén megtalálhatók a múzeumban.

Albertfalva, mint falu 1900-ban nyerte el a község elnevezést, 1910-re pedig nagyközséggé nőtte ki magát. Nagy Budapesthez 1950. január 1-vel csatolták. Ekkor szűnt meg önállósága, mely 131 évig tartott. A Budapesthez való csatolás 50. évfordulójára készült el az a kiállítás, mely Albertfalva önállóságának éveit hivatott bemutatni kronológiai sorrendben hat másfél négyzetméteres tablón.

A tablókon megtalálhatók a település kialakulásának előzményei, a római kori idők, a középkori épületmaradványok képei, a kutatások során fellelhető első tulajdonos - Savoyai Jenő - portréja is, a ráckevei birtokhoz való tartozás körülményei, a Mária Terézia kor intézkedései, az első születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzések másolatai, az első pecsét, az első térképen való megjelenés, a legrégebbi, 1828-as keresztlevél, mely a múzeum birtokában van, valamint minden nagyobb eseményt, történést megörökítő dokumentum, mely a település életében bekövetkezett.
9