Józsa Judit terrakotta kisplasztikáiból nyíló kiállításán különleges válogatást láthat a közönség. Kisplasztikái történelmi hitelességgel mutatják be a földfestékes, pasztellszínű magyar népi életképeket, kihalófélben lévő népi mesterségeket, az archaikusan patinázott magyar honfoglalás alakjait a vezérektől a korabeli mesterségeken át a táltosokig, valamint az Árpád-házi szentek alakjait. Árpád-házi női szentjeink - Szent Erzsébet, Szent Kinga, Szent Margit - alakjai is megelevenednek a kiállításban. Nagyasszonynak nevezi Józsa Judit a magyar történelem alakításában azokat a jelentős szerepet játszó asszonyokat, akiknek a legtöbbet köszönhet a nemzet. „A Magyar táncok” sorozatáról írja Dr. Pávai István: „Izsó Miklós másfél évszázaddal ezelőtt készült Táncoló parasztok című sorozata óta nem született ilyen jól átgondolt, a magyar tánc lényegét megragadó szoborsorozat. A művek a tánc egyetlen pillanatát rögzítik, mégis a folyamatosság látszatát keltik, valamiféle lényeg kiemelését sugározzák. Az időben pergő tánc időtlenségét sejtetik. Aki ismeri, műveli a gyakorlatban ezeket a táncokat, jól érzi ezt az időtlenséget, ami a valódi táncélmény szerves része.” Alkotásaiban jelen vannak az ősi rituális tánctól kezdve, a középkori körtáncok örökségén keresztül, a reneszánsz szerelmi páros táncok többféle típusa, a férfitáncok közül a szintén ősi eredetű fegyvertáncok, majd azok későbbi, eszköz nélküli virtuóz mutatványos változatai. Területileg pedig mindezek átfogják a magyar nyelvterület egészét a Dunántúltól Moldváig. A tánc elengedhetetlen velejárója a talp alá muzsikáló zenész. Így megelevenedik a kiállításban Cinka Panna, az egyik legkorábban említett cigányprímás, és a nemrég elhunyt híres gyimesi zenészházaspár: Zerkula János és felesége, Fikó Regina alakja is. Józsa Judit terrakotta kisplasztikái történelmi hitelességgel mutatják be a földfestékes, pasztellszínű magyar népi életképeket, kihalófélben lévő népi mesterségeket, az archaikusan patinázott magyar honfoglalás alakjait a vezérektől a korabeli mesterségeken át a táltosokig, valamint az Árpád-házi szentek alakjait.

Árpád-házi női szentjeink - Szent Erzsébet, Szent Kinga, Szent Margit - alakjai is megelevenednek a kiállításban. Nagyasszonynak nevezi Józsa Judit a magyar történelem alakításában azokat a jelentős szerepet játszó asszonyokat, akiknek a legtöbbet köszönhet a nemzet.

A "Magyar táncok" sorozatáról írja Dr. Pávai István: Izsó Miklós másfél évszázaddal ezelőtt készült Táncoló parasztok című sorozata óta nem született ilyen jól átgondolt, a magyar tánc lényegét megragadó szoborsorozat. A művek a tánc egyetlen pillanatát rögzítik, mégis a folyamatosság látszatát keltik, valamiféle lényeg kiemelését sugározzák. Az időben pergő tánc időtlenségét sejtetik. Aki ismeri, műveli a gyakorlatban ezeket a táncokat, jól érzi ezt az időtlenséget, ami a valódi táncélmény szerves része."

Alkotásaiban jelen vannak az ősi rituális tánctól kezdve, a középkori körtáncok örökségén keresztül, a reneszánsz szerelmi páros táncok többféle típusa, a férfitáncok közül a szintén ősi eredetű fegyvertáncok, majd azok későbbi, eszköz nélküli virtuóz mutatványos változatai. Területileg pedig mindezek átfogják a magyar nyelvterület egészét a Dunántúltól Moldváig. A tánc elengedhetetlen velejárója a talp alá muzsikáló zenész. Így megelevenedik a kiállításban Cinka Panna, az egyik legkorábban említett cigányprímás, és a nemrég elhunyt híres gyimesi zenészházaspár: Zerkula János és felesége, Fikó Regina alakja is.