Eseménynaptár
2022. augusztus
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2022.08.16. - 2022.08.16.
Budapest
2022.08.16. - 2022.08.16.
Balatonboglár
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.20.
Gyula
2022.08.13. - 2022.08.13.
Szombathely
2022.08.13. - 2022.08.18.
Veszprém
2022.08.13. - 2022.09.26.
Verőce
2022.08.12. - 2022.08.12.
Budapest
2022.08.12. - 2022.08.12.
Kecskemét
2022.08.12. - 2022.08.14.
Fülek
2022.08.11. - 2022.08.11.
Gyula
2022.08.09. - 2022.09.18.
Budapest
2022.08.05. - 2022.09.06.
Budapest
2022.07.28. - 2022.12.31.
Budapest
2022.07.28. - 2022.08.28.
Szeged
2022.07.17. - 2022.08.17.
Szécsény
2022.07.16. - 2022.08.16.
Balatonboglár
2022.07.13. - 2022.08.28.
Budapest
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - Budapest
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Cím: 1013, Budapest Krisztina körút 57.
Telefonszám: (1) 375-1184
Nyitva tartás: H,Sze 9-16: bábtár, emléktár, fotótár, hangtár, kézirattár, képzőművészeti gyűjtemény, kisnyomtatványtár, makett-gyűjtemény, szcenikai gyűjtemény, színlaptár,topográfia
H,Sze 9-16, P 9-14: videótár, tánctár, könyvtár, dokumentáció, központi adattár
2018
kiadvány, könyv, színháztörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Nyelv: magyar
Ár: 3000
Csiszár Mirella és Gajdó Tamás kötete az 1920-tól 1949-ig tartó színháztörténeti korszak legfontosabb emlékeit mutatja be. Foglalkoznak a legfontosabb tendenciákkal, a kiemelkedő jelentőségű bemutatókkal, a színházi szervezet felépítésével, a finanszírozás lehetőségeivel és a színházi hétköznapokkal.
A sajtó alá rendezett források eredetijét a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
A szerzőknek az volt a célja, hogy olyan dokumentumokat tegyenek hozzáférhetővé, melyekben nem pusztán az adatok érdekesek, értékesek – legalább olyan fontos a magán- és köziratok stílusa, a belőlük kibontakozó történet. A kis tanulmányokkal, bő jegyzetekkel kísért forrásgyűjtemény Pukánszkyné Kádár Jolán 1928-ban megfogalmazott gondolatainak szellemében született: „De míg az irodalomtörténet írója minden irodalmi alkotást átbúvárolhat eredeti formájában, s a képzőművészetek történetének kutatója közvetlenül szemlélheti a műalkotást, a színészettörténet művelőjének úgy kell rekonstruálnia a tovatűnt előadásokat, mint az archeológusnak romokból a hajdan pompázó épületet, vagy az őslénytannal foglalkozónak egy csontból az egész kihalt állatfajt. Ez a rekonstrukció a filológia segítségével történik, speciális színészeti filológiát értve alatta.”