Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Gödöllői Városi Múzeum - Gödöllő
Cím: 2100, Gödöllő Szabadság tér 5.
Telefonszám: (28) 422-002, (28) 422-003
Nyitva tartás: Sze-V 10-16
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2013.03.23. - 2013.11.03.
időszaki kiállítás, iparművészet, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(26-62 év)
600 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(15 fő felett)
450 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
300 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(15 fő felett)
250 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(15 fő felett)
250 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
1000 HUF
/ család
Fotó
250 HUF

Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. Emberi és művészi hitvallásának megfogalmazása a ma már csak a Magyar Iparművészet 1907. évi IV. Mellékletéből ismert kárpitja, amelynek A jó kormányos címet adta. A kárpit témája meghatározza a mester és a köré csoportosuló művészek ars poétikáját, miszerint a jó kormányos hajóját a neki kedves szelekre: a Megismerésre, a Szeretetre, az Erélyre és a Jóravaló készségre bízza.

 

Körösfői-Kriesch Aladár születésének 150. évfordulójára emlékszünk 2013-ban. A természetrajz szakos tanár és a német ajkú anya első gyermekeként született Aladár iskolai évei alatt széleskörű klasszikus műveltségre tett szert. Fiatal éveiben a budai vár mellett Kolozsvár jelentette számára a kellemes családi együttlétek helyszínét. Itt töltötte minden szünidejét, innen indult el művészi munkássága is. Baráti és családi kapcsolatai révén Székely Bertalan tanítványa lett a budapesti Mintarajziskolában, ahol már 19 évesen rajztanári képesítést kapott, 1888 őszén a Műegyetem rajzi tanszékén tanársegédként helyezkedett el. Münchenben (1889), Velencében (1890), majd Rómában (1891) képezte tovább magát festőművészként.

 

Rómában találkozott Nagy Sándor festőművésszel, aki később a sógora is lett és akivel sírig tartó barátságot kötött. Mindkettőjükre nagy hatással volt a Rómában alkotó nazarénus festő, Szoldatits Ferenc. Itthon Lotz Károly mesteriskolájában folytatta tanulmányait 1892-től, ahol sokat fejlődött művészi technikája és több fontos megrendelés révén elindulhatott festői karrierje. Millenniumi pályázatra készítette Az 1567-i tordai országgyűlés című monumentális festményét és a Dobó István az egri nők segítségével megvédi Eger várát című művét.

 

Az 1903-ban festett Ego sum via, veritas et vita című képe új korszakot, művészi hangjának megtalálását jelenti a Körösfői-Kriesch Aladár életében. Ekkor már Gödöllőn él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Nagy Sándor feleségével Kriesch Laurával Veszprémből, Belmonte Leo családjával Párizsból költözik Gödöllőre az itt számukra megépült műteremházakba. Szinte egy időben érkeznek Gödöllőre állandó lakosként vagy bérlőként Juhász Árpád, Raáb Ervin, Sidló Ferenc, Undi Mariska és Carla, Zichy István Boér Lenke, Frey Vilma és Rózsa majd Mihály Rezső és Remsey Jenő.

 

A korai, 1898-ban a készülő Országház Vadásztermének díszítésére való felkérés után, 1905-ben Körösfői-Kriesch Aladár a Zeneakadémia épületének falfestészeti díszítésére kapott megbízást, mellyel 1907-ben készült el. Körösfői-Kriesch Aladár művei között a későbbiekből is sok jeles monumentális művészeti alkotást tartunk számon, így a velencei magyar pavilon és a Kerepesi temető árkádos sírboltjának mozaikdíszítését (1909), az 1913-ban elkészült marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti freskóit. Keze munkájának tudhatjuk többek közt a temesvári papnevelde dísztermének kifestését (1914-15), a budapesti mester utcai kereskedelmi iskola freskóinak terveit (1917),tanítványaival készítette el a Színiakadémia Egressy termének falfestését (1916) és a budapesti papnevelő intézet A jó pásztor című üvegfestményének terveit (1918).

 

Az első világháború jelentős változást hozott a gödöllői művésztelep életében: a fiatal művészeket behívták katonának, Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. A háború eseményei nem múlnak el nyomtalanul. Lelkileg és testileg is megrendült a művész egészsége.

 

1920. június 17-én halt meg Budakeszin a szanatóriumban. A háború szétzilálta a művésztelepet, a Körösfői-Kriesch Aladár korai halála a művészeti társulás történetének végét is jelentette. Bár Nagy Sándor, Kriesch Laura és a tanítványok próbálták folytatni a munkát, a "jó kormányos" nélkül azonban nem sikerült egyben tartani a kolóniát.