Balog Kálmánnak 2001-ben, a Nagyhét első napjain készített rajzain a női aktábrázolások dominálnak. Ezek között a női test gondos megfigyelést mutató tollrajzok között is van egy tisztelgő alkotás: Megszakítva az aktok sorát, 2001. április 11-én készült a „Hommage Max Ernst” feliratú mű.

Max Ernst (1891-1976) a XX. századi képzőművészet emblematikus személyisége, akit a szürrealizmus meghatározó festőjeként tart számon az európai művészettörténelem. Balog Kálmánnak a húsvéti időszakban létrehozott, napról-napra készített, műveire a tematikától függetlenül a „pókháló motívum” konkrét vagy jelképes felfogású megjelenítése a jellemző. A nagypénteki tollrajzon egy sok vonalból megalkotott, korpusz nélküli kereszt magasodik. Balog Kálmán ennél a szakrális tematikájú kisgrafikájánál sem hagyta el a 2001 áprilisi műveit általánosan jellemző pókháló motívum alkalmazását. A háló vonalai itt nem sűrűek, inkább csak a keresztre szegeződő tekintet irányát segítő kompozíciós elemek mint valódi pókhálók.

A nagyszombati rajzban a művész a XXI. század képzőművészeti nyelvén kívánta megjeleníteni a nagyheti dráma különös csúcspontját, amit az egyetemes keresztény apostoli hitvallás ezekkel a szavakkal fejez ki „…szálla alá poklokra”. Balog rajzán maga a kereszt kerül a mélységbe, de azt a háló indái tarják.

A húsvétvasárnapi rajzon a hálók szövete egy sziklás tájat jelenít meg. A műalkotás középső részén egy üregszerű képződmény figyelhető meg. A néző a Szentírásban leírt üres sírra gondolhat. A tollrajz különlegessége, hogy az üreg – sírgödör – fölött egy arc pár vonalból létrehozott kontúrjai tűnnek a figyelmes szemlélő elé. Balog Kálmán műve nem kíván párbeszédet folytatni a keresztény művészet közel kétezer éves feltámadás-ábrázolásaival, egyéni hangú műve mégis lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a kis grafikát a XXI. századi szakrális művek közé soroljuk.

A 2001. április 16-án, húsvéthétfőn készített tollrajzon egy széttört héjazatú tojást tett alkotásának közepére a művész. Magát a tojást is körbehálózzák a feszültséget keltő vonalak, de az igazi vonalsűrűsödés a tojás belsejéből kitörő, és az ábra felső részén terebélyesedő „pókháló-tölcsér” megformálásában figyelhető meg. Húsvéthétfő a keresztény kultúrkörben évszázados népszokás szerint a locsolkodás napja, amikor a locsolkodó fiúk, férfiak festett tojást kapnak a lányoktól. Balog Kálmánnál a húsvéthétfő napján megjelenített tojás, nem e nap népszokásának felidézése, hanem az elmúlás és az újjászületés egyéni hangú, önálló jelképrendszert kereső ábrázolása.