2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Hatvany Lajos Múzeum
grafika, hagyomány, hír, Húsvét, képzőművészet, néprajz, népszokások
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Balog Kálmánnak 2001-ben, a Nagyhét első napjain készített rajzain a női aktábrázolások dominálnak. Ezek között a női test gondos megfigyelést mutató tollrajzok között is van egy tisztelgő alkotás: Megszakítva az aktok sorát, 2001. április 11-én készült a „Hommage Max Ernst” feliratú mű.
Balog Kálmán: Nagypéntek, tollrajz
Max Ernst (1891-1976) a XX. századi képzőművészet emblematikus személyisége, akit a szürrealizmus meghatározó festőjeként tart számon az európai művészettörténelem. Balog Kálmánnak a húsvéti időszakban létrehozott, napról-napra készített, műveire a tematikától függetlenül a „pókháló motívum” konkrét vagy jelképes felfogású megjelenítése a jellemző. A nagypénteki tollrajzon egy sok vonalból megalkotott, korpusz nélküli kereszt magasodik. Balog Kálmán ennél a szakrális tematikájú kisgrafikájánál sem hagyta el a 2001 áprilisi műveit általánosan jellemző pókháló motívum alkalmazását. A háló vonalai itt nem sűrűek, inkább csak a keresztre szegeződő tekintet irányát segítő kompozíciós elemek mint valódi pókhálók.

A nagyszombati rajzban a művész a XXI. század képzőművészeti nyelvén kívánta megjeleníteni a nagyheti dráma különös csúcspontját, amit az egyetemes keresztény apostoli hitvallás ezekkel a szavakkal fejez ki „…szálla alá poklokra”. Balog rajzán maga a kereszt kerül a mélységbe, de azt a háló indái tarják.

A húsvétvasárnapi rajzon a hálók szövete egy sziklás tájat jelenít meg. A műalkotás középső részén egy üregszerű képződmény figyelhető meg. A néző a Szentírásban leírt üres sírra gondolhat. A tollrajz különlegessége, hogy az üreg – sírgödör – fölött egy arc pár vonalból létrehozott kontúrjai tűnnek a figyelmes szemlélő elé. Balog Kálmán műve nem kíván párbeszédet folytatni a keresztény művészet közel kétezer éves feltámadás-ábrázolásaival, egyéni hangú műve mégis lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a kis grafikát a XXI. századi szakrális művek közé soroljuk.

A 2001. április 16-án, húsvéthétfőn készített tollrajzon egy széttört héjazatú tojást tett alkotásának közepére a művész. Magát a tojást is körbehálózzák a feszültséget keltő vonalak, de az igazi vonalsűrűsödés a tojás belsejéből kitörő, és az ábra felső részén terebélyesedő „pókháló-tölcsér” megformálásában figyelhető meg. Húsvéthétfő a keresztény kultúrkörben évszázados népszokás szerint a locsolkodás napja, amikor a locsolkodó fiúk, férfiak festett tojást kapnak a lányoktól. Balog Kálmánnál a húsvéthétfő napján megjelenített tojás, nem e nap népszokásának felidézése, hanem az elmúlás és az újjászületés egyéni hangú, önálló jelképrendszert kereső ábrázolása.
Millisits Máté művészettörténész