2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
Hatvany Lajos Múzeum
Farsang, hagyomány, hír, néprajz, népszokások, római katolikus, vallások
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A farsangi néphagyomány és szokások gyökerei visszavezethetőek egészen a középkori karneválokig, melyek nálunk a királyi Magyarországon az Anjouk és főleg Hunyadi Mátyás idején élték virágkorukat. A karnevál idejére a világ kifordult 4 sarkából, ugyanis ez az időszak − a tél búcsúztatása és a tavasz köszöntése mellett − a keresztény egyházi liturgia kicsúfolásaként is felfogható, amikor az emberek felszabadulnak az egyházi intelmek alól. Az egyházi tisztségviselők a farsangi mulatságokat gyakran tiltani is igyekeztek, azokat egyenesen „az ördög ünnepének” nevezték.
Pieter Bruegel: A farsang és a böjt harca
Előtérbe kerül az élvezetek hajszolása (kicsapongások, orgiák), a mértéktelenség (túlzott étel- és italfogyasztás) és az erőszakosság. Tehát a rendet felborítva a káosz veszi kezdetét, és a világ is tótágast áll: Pár napra megszűnik a hierarchikus rend, az egyenlőség veszi át a helyét (pl. megválasztják a bolondok királyát).


Farsang Mátyás király udvarában

A magyar középkori karneválokról csak igen kevés és töredékes forrás maradt meg, leginkább naplóbejegyzések és rövid leírások formájában. Az egyik Hans Seybold feljegyzése. A bajor úr 1476 decemberében érkezik Magyarországra, Aragóniai Beatrix és Mátyás király esküvőjére, és a derék nemesember a közel két hónapos ünnepséget végigmulatva a farsangot is itt tölti. Az ő naplóbejegyzéseiből kaphatunk képet a középkori farsangi időtöltés mellett Mátyás esküvőjének ünnepségeiről is (az utóbbi ismertetése is megérne egy bejegyzést).

Seybold kezdetben csak a királyi udvar mulatságain vesz részt, de a farsang közeledtével „leszáll” a pórnép közé. Itt már egyből megtapasztalja a karneváli fordított világképet: Míg a Vérmezőn, Szent Zsigmond piacán a meghívott külföldi és magyar nemesurak lovagi tornát vívnak, addig Buda havas utcáin a suhancok és az apródok a lovagi bajvívás paródiáját adják elő. Kitömött ruháik helyettesítik a páncélokat, lándzsa híján pedig fadorongokkal püfölik egymást, gebéik hátán.  A kisebb sikátorokban álló ivókba is betér a bajor: Itt már a hangulat a tetőfokára hág, a nagyméretű italozásnak köszönhetően, gyakran verekedés robban ki, ahol nem ritkán a bicska is előkerül a résztvevők zsebéből.

A tánc is fontos részét képezte a karneváloknak, hiszen több napig tartó utcabálokat rendeztek a nép számára, élő zeneszóval. Ennek régészeti-művészettörténeti emléke maradt az utókorra. A budai várban a Táncsics utca 24. alatti középkori ház első emeltén bukkantak rá egy, a 15. század első feléből származó freskótöredékre, amely egy csörgősipkás bolonddal táncot járó fiatal párt ábrázol (A Budapesti Történeti Múzeum tulajdona).
Gál Andrea régész