2020.11.17.
Déri Múzeum

Gonosz férj és erőszakos feleség

2020.10.28.
Déri Múzeum

Denártól a Bitcoinig

2020.10.26.
Déri Múzeum

A gyilkos oroszlánfej

2020.10.25.
Déri Múzeum

A köpönyegforgató brigadéros

2020.10.14.
Déri Múzeum

Holtteste 15 évig feküdt temetetlenül

2020.10.11.
Déri Múzeum

Előnyös házasság, kitűnő borok

2020.08.20.
Déri Múzeum

Egy világpremier emlékezete

2020.08.19.
Déri Múzeum

Megnő, kicsi lesz, három feje lesz…

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.10.26.
Déri Múzeum
hír, iparművészet, Iparművészet, ötvösművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A hagyományok szerint Mohamednek kilenc kardja volt, amelyeket sajátos tulajdonságaikról nevezett el. Ezek a fegyverek a mai napig nagy tiszteletben állnak a mohamedánok között, így nem meglepő, hogy az iszlám harcosai is szinte vallásos módon kötődtek kardjaikhoz.
„Oroszlánfejes” samsir szablya
Gyakran Korán-idézetekkel díszítették, sőt, még saját névvel is felruházták őket (sokszor a próféta valamelyik kardja után). Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a muszlim világban készített kardok díszítése egyedülállóan gazdag. A keleti fegyverkovácsok emellett természetesen nagy hangsúlyt fektettek a pengék minél gondosabb kovácsolására is. A damaszkolással – a lágyabb és a keményebb acélszálak összekovácsolásával – sikerült egyedülállóan szívós pengéket előállítaniuk. 


A kecses samsírtól a robosztusabb kilidzsig...

Az évszázadok során számos jellegzetes kardtípust alakítottak ki, amelyek elterjedtek Indiától egészen a Balkánig. Ilyen például az indiai talwar, a perzsa eredetű, erősen ívelt és kecses samsir; a törököknél népszerű, kissé robusztusabb és határozott fokéllel ellátott szeif vagy kilidzs; illetve a jellegzetes, „homorú” élű  jatagán.

A Déri-gyűjteményben mindegyik kardtípusból számos darab megtalálható, finom kidolgozottságuknak köszönhetően a Déri Múzeum fegyverkiállításának egyik legdíszesebb egységét alkotják


Az oroszlánfejes samsir szablya, mely az orosz-perzsa háborút is megjárta
 
A kollekció muszlim szablyái közül is kitűnik pompás kidolgozottságával az un. „Oroszlánfejes” samsir szablya. Ez a kard, mely egy orosz arisztokrata, Szuvalov gróf odesszai gyűjteményéből származik, a 18. században készült. Valószínűsíthető, hogy az első orosz-perzsa háború (1722-1723) után - mint hadizsákmány vagy mint diplomáciai ajándék - került Oroszországba.

A szablya később Münchenbe került, ahol Déri Frigyes 1913. október 5-én vásárolta meg Hugo Helbingtől 850 márkáért, ami akkoriban komoly összegnek számított. Könyvébe az alábbiakat jegyezte fel a kardról:

„A markolat, mely oroszlánfejjel végződik s a gyengén hajlított S alakú keresztvas domborművű ezüstből való minaretekkel, moschékkel [megj.: mecset vagy dzsámi – német], bástyákkal és kicsiny lakóházakkal és koszorúzott hárfával gazdagon van díszítve. A hüvely ezüst domborművű virágfüzérekkel és szalagokkal gazdagon díszített alapján hadi trófeák és zeneszerszámok, valamint keleti paloták és bástyák vannak beosztva. A szíjazat számára való karikák szintén két domborművel, koszorúzott hárfával díszített pánttal vannak a hüvelyhez erősítve. A görbe, 84 cm hosszú damaszkpengébe perzsa mondatok vannak belevésve. Az egyélű pengének hátán aranybetétek futnak végig.”
Kovács József Dénes történész – főmuzeológus