2021.10.18.
Déri Múzeum

Elefántok a Tiltott Városban

2021.08.20.
Déri Múzeum

Titkok a sötétben

2021.05.21.
Déri Múzeum

A föld mélyének elképesztő kincsei

2021.05.20.
Déri Múzeum

Gyermeknapi zsákbamacska

2021.05.11.
Déri Múzeum

A vadász és a nyúl

2021.05.01.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2021.02.24.
Déri Múzeum

A debreceni Hősök temetője - 1. rész

2021.02.19.
Déri Múzeum

Munkácsy születésnapi ajándéka

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
Déri Múzeum
hír, iparművészet, Iparművészet, ötvösművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A hagyományok szerint Mohamednek kilenc kardja volt, amelyeket sajátos tulajdonságaikról nevezett el. Ezek a fegyverek a mai napig nagy tiszteletben állnak a mohamedánok között, így nem meglepő, hogy az iszlám harcosai is szinte vallásos módon kötődtek kardjaikhoz.
„Oroszlánfejes” samsir szablya
Gyakran Korán-idézetekkel díszítették, sőt, még saját névvel is felruházták őket (sokszor a próféta valamelyik kardja után). Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a muszlim világban készített kardok díszítése egyedülállóan gazdag. A keleti fegyverkovácsok emellett természetesen nagy hangsúlyt fektettek a pengék minél gondosabb kovácsolására is. A damaszkolással – a lágyabb és a keményebb acélszálak összekovácsolásával – sikerült egyedülállóan szívós pengéket előállítaniuk. 


A kecses samsírtól a robosztusabb kilidzsig...

Az évszázadok során számos jellegzetes kardtípust alakítottak ki, amelyek elterjedtek Indiától egészen a Balkánig. Ilyen például az indiai talwar, a perzsa eredetű, erősen ívelt és kecses samsir; a törököknél népszerű, kissé robusztusabb és határozott fokéllel ellátott szeif vagy kilidzs; illetve a jellegzetes, „homorú” élű  jatagán.

A Déri-gyűjteményben mindegyik kardtípusból számos darab megtalálható, finom kidolgozottságuknak köszönhetően a Déri Múzeum fegyverkiállításának egyik legdíszesebb egységét alkotják


Az oroszlánfejes samsir szablya, mely az orosz-perzsa háborút is megjárta
 
A kollekció muszlim szablyái közül is kitűnik pompás kidolgozottságával az un. „Oroszlánfejes” samsir szablya. Ez a kard, mely egy orosz arisztokrata, Szuvalov gróf odesszai gyűjteményéből származik, a 18. században készült. Valószínűsíthető, hogy az első orosz-perzsa háború (1722-1723) után - mint hadizsákmány vagy mint diplomáciai ajándék - került Oroszországba.

A szablya később Münchenbe került, ahol Déri Frigyes 1913. október 5-én vásárolta meg Hugo Helbingtől 850 márkáért, ami akkoriban komoly összegnek számított. Könyvébe az alábbiakat jegyezte fel a kardról:

„A markolat, mely oroszlánfejjel végződik s a gyengén hajlított S alakú keresztvas domborművű ezüstből való minaretekkel, moschékkel [megj.: mecset vagy dzsámi – német], bástyákkal és kicsiny lakóházakkal és koszorúzott hárfával gazdagon van díszítve. A hüvely ezüst domborművű virágfüzérekkel és szalagokkal gazdagon díszített alapján hadi trófeák és zeneszerszámok, valamint keleti paloták és bástyák vannak beosztva. A szíjazat számára való karikák szintén két domborművel, koszorúzott hárfával díszített pánttal vannak a hüvelyhez erősítve. A görbe, 84 cm hosszú damaszkpengébe perzsa mondatok vannak belevésve. Az egyélű pengének hátán aranybetétek futnak végig.”
Kovács József Dénes történész – főmuzeológus