2020.09.25.
Szépművészeti Múzeum

II. Rákóczi Ferenc többször is tette itt tiszteletét

2020.09.15.
Szépművészeti Múzeum

Az Anna-báloktól az első gőzhajóig

2020.09.10.
Szépművészeti Múzeum

A váratlan Kaposvár

2020.09.02.
Szépművészeti Múzeum

Az "igazságos" szobra

2020.08.26.
Szépművészeti Múzeum

A lótenyésztéstől az elmegyógyintézetig

2020.08.24.
Szépművészeti Múzeum

A színpadi kellékek között elveszett főszereplő

2020.08.18.
Szépművészeti Múzeum

Kétszer annyian voltak, mi mégsem futamodtunk meg

2020.08.13.
Szépművészeti Múzeum

BALATON

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
2020.08.18.
Szépművészeti Múzeum
1848, hír, képzőművészet, történelem, Újkor, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az 1849-es év, a szabadságharc tavaszi hadjáratának hadi eseményei vezettek el Buda visszafoglalásához. 1849. március közepére Bem tábornok csapatai felszabadították Erdélyt, s kiűzték onnan az osztrák és orosz csapatokat. Ezzel egy időben Perczel Mór tábornok a Délvidéket szerezte vissza. A hónap végén Görgei Artúr tábornok vezetésével a magyar főhadsereg támadásba lendült. A tavaszi hadjárat során alig négy hét alatt a honvédsereg a nyugati határszélre űzte a császári csapatokat.
Klette Károly: Buda visszafoglalása, 1849. május 21. – Roham a Fehérvári kapunál
Noha a magyar hadsereg a hadszíntér egészén kisebb erőkkel rendelkezett, mint Windisch-Grätz, minden ütközetet és csatát (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom) a magyarok nyertek meg. A tavaszi hadjárat első szakaszát követően I. Ferenc József császár leváltotta Windisch-Grätzet, de az utódjául kinevezett Ludwig Welden táborszernagy sem tudta megfordítani a hadiszerencsét. A császári hadsereg kezén csak a nyugati határszél és néhány erőd maradt, de ez utóbbiakat is magyar ostromzár vette körül.


A szabadságharc legjelentősebb ütközete

Komárom felmentése után a hadvezetésen belül vita alakult ki a hadműveletek folytatásáról. Görgei Artúr fővezér végül Kossuth sürgetésére és Klapka György tábornok szakmai érveire hallgatva, Buda ostroma mellett döntött. Az erőviszonyok ismeretében az ostrom indokolt volt.

A Bécs előtt álló cs. kir. hadsereg közel kétszeres túlerővel rendelkezett. Görgei május 4-én megadásra szólította fel a budai várat védő Heinrich Hentzi tábornokot. Hentzi elutasította az ajánlatot. Sőt, az elkövetkező napokban többször is indokolatlanul lövette Pestet, pedig Görgei csapatai onnan nem intéztek támadást. Görgei ostromlövegeket hozatott a vár alá, s öt napi lövetés után, május 21-én a hajnali órákban indult meg a döntő roham. Reggel 6-kor már magyar zászló lobogott a pesti oldalon. A harcban maga Hentzi is halálos sebet kapott. A vár bevételével 248 ágyú és több ezer puska jutott a magyarok kezére. Ez volt a szabadságharc legjelentősebb katonai győzelme.


A győzelem meg is örökíttetett 

A Fehérvári-rondellán ütött résen a várat támadó honvédek látványát megörökítő Klette Károly (Karl Klette – 1793-1874) Drezdában született, Prágában, majd Bécsben folytatta tanulmányait, és Pozsonyban lett József nádor gyermekeinek rajztanára. Gyermekei közül Keleti Károly jeles közgazdász lett, Kelety Gusztáv pedig ismert és kedvelt festő, a korszak befolyásos műkritikusa.
Basics Beatrix