2023. december 1. péntek
Elza
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
|
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Daniel Hopfer Nagy Szulejmánról készült lovasképe 1526 körül, a Mohácsi csata idején készülhetett. Daniel Hopfer sorozatából - Magyar Nemzeti Múzeumon kívül - őriz egy-egy Nagy Szulejmán képmást a British Museum, a Victoria & Albert Museum és a Metropolitan Museum is.
Az öt lapból álló sorozat egy menetben ábrázolja Nagy Szulejmánt. Ő középen látható, azaz a 3. lapon, lován ülve bal felé halad, kivont kardja jobb kezében, baljával a lova kantárját fogja. Jobbra mellette csatlós fut, kezében dárdával. A menet elején, az első lapon három harsonát fúvó alak, a középső harsonájáról félholdas zászló lóg, mögöttük a második lapon három lovas, dárdás mameluk. A szultánt követve, a negyedik lapon három lovas íjász, az ötödik lapon pedig három lándzsás lovas. A szultán alakja fölötti felirat „SOLIMANVS IMPERATOR TVRCHARVM”, a lap alján a kövön olvasható a művész szignója (D.H.). AZ első lapon fent látható a szignó, a másodikon ismét lent, míg fent felirat utal az ábrázoltakra: „MAMALVCKE”. A negyediken középen szerepel a szignó, a fenti felirat pedig „HAIDEN”, az ötödik lapon a lovak lábai előtt tűnik föl a szignó, a felirat pedig fent baloldalt: „ARABISCHE”.
Melyiküké volt a korábbi?
1526-ban készült Jan Schwart von Groningen (1490/1500-1553/58) csaknem teljesen hasonló öt darabból álló fametszet-együttese, amelynek négy darabja a bécsi Albertina gyűjteményében, egy darabja pedig Amsterdamban a Rijksprentenkabinetben található.
A fametszeteket Antwerpenben Willem Liefrinck adta ki, amint erről az első lap felirata is tanúskodik. A korábbi leírások úgy említik a fametszeteket, mint az első ismert törököket ábrázoló grafikai lapokat. Daniel Hopfer rézkarcainak készülési idejét nem tudjuk, így nehéz megállapítani melyikük korábbi, tekintettel azonban arra, hogy szinte teljesen megegyeznek, csak technikájuk tér el, s Hopfer halálának dátumát ismerve (ami korábbi, mint a holland művészé), akár egy időben is keletkezhettek, a mohácsi csata évében.
A konstantinápolyi bevonulás is megörökíttetett
Nagy Szulejmán és kíséretének hasonló csoportja tűnik föl az uralkodónak a konstantinápolyi Hyppodromba történő bevonulását ábrázoló, Pieter Coeck van Aalst által készített fametszeten, amely egy 1547-ben kiadott kötet (Ces moeurs et fachons de faire de Turcz) illusztrációja, s a Szulejmán lovasképek valamint e két sorozat ábrázolás típusát ötvözi.
Külön érdekesség, hogy az eddig megjelent publikációkban szinte kivétel nélkül Jan Schwart von Groningen fametszet sorozatát tartják az előképnek és Daniel Hopfer rézkarc-sorozatát a másolatnak, holott kettejük közül kétségtelenül az utóbbi volt jóval híresebb, az augsburgi iskola ismert és elismert művészeként, s ez legalábbis megfontolásra késztetne a sorrend vonatkozásában.
Az öt lapból álló sorozat egy menetben ábrázolja Nagy Szulejmánt. Ő középen látható, azaz a 3. lapon, lován ülve bal felé halad, kivont kardja jobb kezében, baljával a lova kantárját fogja. Jobbra mellette csatlós fut, kezében dárdával. A menet elején, az első lapon három harsonát fúvó alak, a középső harsonájáról félholdas zászló lóg, mögöttük a második lapon három lovas, dárdás mameluk. A szultánt követve, a negyedik lapon három lovas íjász, az ötödik lapon pedig három lándzsás lovas. A szultán alakja fölötti felirat „SOLIMANVS IMPERATOR TVRCHARVM”, a lap alján a kövön olvasható a művész szignója (D.H.). AZ első lapon fent látható a szignó, a másodikon ismét lent, míg fent felirat utal az ábrázoltakra: „MAMALVCKE”. A negyediken középen szerepel a szignó, a fenti felirat pedig „HAIDEN”, az ötödik lapon a lovak lábai előtt tűnik föl a szignó, a felirat pedig fent baloldalt: „ARABISCHE”.
Melyiküké volt a korábbi?
1526-ban készült Jan Schwart von Groningen (1490/1500-1553/58) csaknem teljesen hasonló öt darabból álló fametszet-együttese, amelynek négy darabja a bécsi Albertina gyűjteményében, egy darabja pedig Amsterdamban a Rijksprentenkabinetben található.
A fametszeteket Antwerpenben Willem Liefrinck adta ki, amint erről az első lap felirata is tanúskodik. A korábbi leírások úgy említik a fametszeteket, mint az első ismert törököket ábrázoló grafikai lapokat. Daniel Hopfer rézkarcainak készülési idejét nem tudjuk, így nehéz megállapítani melyikük korábbi, tekintettel azonban arra, hogy szinte teljesen megegyeznek, csak technikájuk tér el, s Hopfer halálának dátumát ismerve (ami korábbi, mint a holland művészé), akár egy időben is keletkezhettek, a mohácsi csata évében.
A konstantinápolyi bevonulás is megörökíttetett
Nagy Szulejmán és kíséretének hasonló csoportja tűnik föl az uralkodónak a konstantinápolyi Hyppodromba történő bevonulását ábrázoló, Pieter Coeck van Aalst által készített fametszeten, amely egy 1547-ben kiadott kötet (Ces moeurs et fachons de faire de Turcz) illusztrációja, s a Szulejmán lovasképek valamint e két sorozat ábrázolás típusát ötvözi.
Külön érdekesség, hogy az eddig megjelent publikációkban szinte kivétel nélkül Jan Schwart von Groningen fametszet sorozatát tartják az előképnek és Daniel Hopfer rézkarc-sorozatát a másolatnak, holott kettejük közül kétségtelenül az utóbbi volt jóval híresebb, az augsburgi iskola ismert és elismert művészeként, s ez legalábbis megfontolásra késztetne a sorrend vonatkozásában.
|
|
