2020.09.25.
Szépművészeti Múzeum

II. Rákóczi Ferenc többször is tette itt tiszteletét

2020.09.15.
Szépművészeti Múzeum

Az Anna-báloktól az első gőzhajóig

2020.09.10.
Szépművészeti Múzeum

A váratlan Kaposvár

2020.09.02.
Szépművészeti Múzeum

Az "igazságos" szobra

2020.08.26.
Szépművészeti Múzeum

A lótenyésztéstől az elmegyógyintézetig

2020.08.24.
Szépművészeti Múzeum

A színpadi kellékek között elveszett főszereplő

2020.08.18.
Szépművészeti Múzeum

Kétszer annyian voltak, mi mégsem futamodtunk meg

2020.08.13.
Szépművészeti Múzeum

BALATON

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
2020.07.26.
Szépművészeti Múzeum
grafika, hír, képzőművészet, Korai újkor, rézkarc, Török hódoltság, történelem, Újkor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Daniel Hopfer Nagy Szulejmánról készült  lovasképe 1526 körül, a Mohácsi csata idején készülhetett. Daniel Hopfer sorozatából - Magyar Nemzeti Múzeumon kívül - őriz egy-egy Nagy Szulejmán képmást a British Museum, a Victoria & Albert Museum és a Metropolitan Museum is. 
Daniel Hopfer (1470 k.-1526): Nagy Szulejmán lovasképe (rézkarc-sorozat) 1526 körül\r\n

Az öt lapból álló sorozat egy menetben ábrázolja Nagy Szulejmánt. Ő középen látható, azaz a 3. lapon, lován ülve bal felé halad, kivont kardja jobb kezében, baljával a lova kantárját fogja. Jobbra mellette csatlós fut, kezében dárdával. A menet elején, az első lapon három harsonát fúvó alak, a középső harsonájáról félholdas zászló lóg, mögöttük a második lapon három lovas, dárdás mameluk. A szultánt követve, a negyedik lapon három lovas íjász, az ötödik lapon pedig három lándzsás lovas. A szultán alakja fölötti felirat „SOLIMANVS IMPERATOR TVRCHARVM”, a lap alján a kövön olvasható a művész szignója (D.H.). AZ első lapon fent látható a szignó, a másodikon ismét lent, míg fent felirat utal az ábrázoltakra: „MAMALVCKE”. A negyediken középen szerepel a szignó, a fenti felirat pedig „HAIDEN”, az ötödik lapon a lovak lábai előtt tűnik föl a szignó, a felirat pedig fent baloldalt: „ARABISCHE”.


Melyiküké volt a korábbi?

1526-ban készült Jan Schwart von Groningen (1490/1500-1553/58) csaknem teljesen hasonló öt darabból álló fametszet-együttese, amelynek négy darabja a bécsi Albertina gyűjteményében, egy darabja pedig Amsterdamban a Rijksprentenkabinetben található.

A fametszeteket Antwerpenben Willem Liefrinck adta ki, amint erről az első lap felirata is tanúskodik. A korábbi leírások úgy említik a fametszeteket, mint az első ismert törököket ábrázoló grafikai lapokat. Daniel Hopfer rézkarcainak készülési idejét nem tudjuk, így nehéz megállapítani melyikük korábbi, tekintettel azonban arra, hogy szinte teljesen megegyeznek, csak technikájuk tér el, s Hopfer halálának dátumát ismerve (ami korábbi, mint a holland művészé), akár egy időben is keletkezhettek, a mohácsi csata évében.


A konstantinápolyi bevonulás is megörökíttetett

Nagy Szulejmán és kíséretének hasonló csoportja tűnik föl az uralkodónak a konstantinápolyi Hyppodromba történő bevonulását ábrázoló, Pieter Coeck van Aalst által készített fametszeten, amely egy 1547-ben kiadott kötet (Ces moeurs et fachons de faire de Turcz) illusztrációja, s a Szulejmán lovasképek valamint e két sorozat ábrázolás típusát ötvözi.


Külön érdekesség, hogy az eddig megjelent publikációkban szinte kivétel nélkül Jan Schwart von Groningen fametszet sorozatát tartják az előképnek és Daniel Hopfer rézkarc-sorozatát a másolatnak, holott kettejük közül kétségtelenül az utóbbi volt jóval híresebb, az augsburgi iskola ismert és elismert művészeként, s ez legalábbis megfontolásra késztetne a sorrend vonatkozásában.

Basics Beatrix