2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Hatvany Lajos Múzeum
gazdaság, hír, mezőgazdaság
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A dinnyeszezon indulása és az üdítő, nyári gyümölcsök élvezete kapcsán ejtsünk néhány szót a járás egyik településéről, mely dinnyetermesztés tekintetében országos jelentőséggel bír.
Görögdinnye
Csány nemcsak kiváló talajminőségű és mikroklímájú dinnyeföldjeinek köszönheti a termesztés terén elért jelentős sikereit, hanem lakóinak vállalkozó, kísérletező kedve és országon belüli migrációja is hozzájárult eredményeihez.

Az Indiából származó görögdinnye hazánkba török közvetítéssel került. A 16. századi írott források már említést tesznek róla, a 18. századtól pedig kifejezetten eladásra is termesztették, főként Bihar megyében. A dinnyetermesztés gyökere Csányon is a 18. századra nyúlik vissza. Kezdetben zsellérek próbálkoztak vele, akik bérlőként dolgoztak a dinnyeföldnek legalkalmasabb, úgynevezett gyeptöréseken. Földjeik határán rendszerint hosszabb ott tartózkodásra is alkalmas dinnyéskunyhókat és egyéb melléképületeket állítottak.


Ezért költöztek a csányi dinnyés gazdák

A csányi dinnyetermesztés alapvetően részes művelésben folyt, de földigényét a 19. század végére már nem lehetett kielégíteni. Ez a tény vezetett a csányi kirajzásokhoz, azaz a dinnyés gazdák útra keléséhez, akik családjukkal együtt egy teljes idényre elhagyták falujukat. Más gazdaságba szegődtek, ahol felesbérlőként – innen származik a felesdinnyés kifejezés – dolgoztak több hónapig, otthonuktól távol. A későbbiekben kialakult magyarországi dinnyés vidékeken, például a Nyírségben vagy a Fejér megyei Cecén, is gyakran támaszkodtak a csányiak ismereteire.


Szakmai titkaik felett féltékenyen őrködtek

A 20. század első harmadára szakértelmük országos szinten ismertté vált, a dinnyetermesztésbe a szomszédos falvak, Ecséd és Hort lakosai is bekapcsolódtak. A dinnyések speciális, zárt gazdasági csoportot alkottak, titkaikat nem szívesen osztották meg kívülállókkal, leggyakrabban házasságot is csak egymás között kötöttek. Oroszlánrészük volt a dinnyetermesztésre különösen alkalmas gazdasági eszközök fejlesztésében, melyek közül az ekekapa és a gyümölcsök jelölésére használt dinnyepecsét a Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteményében is megtalálhatók.

Egy-egy sikeresebb évben a gyümölcstermesztés komoly összeget is jövedelmezhetett. A dinnyehasznot a csányiak nem úgy használták fel, ahogy egy - alapvetően gazdasága gyarapítására gondoló - átlagos parasztember tette volna. Legtöbbször nem a termőterületeiket igyekeztek megnövelni, hanem lakóházukat tették kényelmesebbé, vagy a hagyományos viseletük helyett vásároltak elegáns, városi ruhákat. Összességében tehát Csány dinnyetermesztőit a kerek gyümölcsök indították el a gyors polgárosodás útján.

Deme Ágnes néprajzkutató