2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

2020.06.23.
Hatvany Lajos Múzeum

A tiszamenti jobbágy asztala száz évvel ezelőtt

2020.06.19.
Hatvany Lajos Múzeum

Egymást szinte érintő ujjak

2020.06.18.
Hatvany Lajos Múzeum

Bronzkori sírok a kishatvani csárdánál

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum
gazdaság, hír, mezőgazdaság
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A dinnyeszezon indulása és az üdítő, nyári gyümölcsök élvezete kapcsán ejtsünk néhány szót a járás egyik településéről, mely dinnyetermesztés tekintetében országos jelentőséggel bír.
Görögdinnye
Csány nemcsak kiváló talajminőségű és mikroklímájú dinnyeföldjeinek köszönheti a termesztés terén elért jelentős sikereit, hanem lakóinak vállalkozó, kísérletező kedve és országon belüli migrációja is hozzájárult eredményeihez.

Az Indiából származó görögdinnye hazánkba török közvetítéssel került. A 16. századi írott források már említést tesznek róla, a 18. századtól pedig kifejezetten eladásra is termesztették, főként Bihar megyében. A dinnyetermesztés gyökere Csányon is a 18. századra nyúlik vissza. Kezdetben zsellérek próbálkoztak vele, akik bérlőként dolgoztak a dinnyeföldnek legalkalmasabb, úgynevezett gyeptöréseken. Földjeik határán rendszerint hosszabb ott tartózkodásra is alkalmas dinnyéskunyhókat és egyéb melléképületeket állítottak.


Ezért költöztek a csányi dinnyés gazdák

A csányi dinnyetermesztés alapvetően részes művelésben folyt, de földigényét a 19. század végére már nem lehetett kielégíteni. Ez a tény vezetett a csányi kirajzásokhoz, azaz a dinnyés gazdák útra keléséhez, akik családjukkal együtt egy teljes idényre elhagyták falujukat. Más gazdaságba szegődtek, ahol felesbérlőként – innen származik a felesdinnyés kifejezés – dolgoztak több hónapig, otthonuktól távol. A későbbiekben kialakult magyarországi dinnyés vidékeken, például a Nyírségben vagy a Fejér megyei Cecén, is gyakran támaszkodtak a csányiak ismereteire.


Szakmai titkaik felett féltékenyen őrködtek

A 20. század első harmadára szakértelmük országos szinten ismertté vált, a dinnyetermesztésbe a szomszédos falvak, Ecséd és Hort lakosai is bekapcsolódtak. A dinnyések speciális, zárt gazdasági csoportot alkottak, titkaikat nem szívesen osztották meg kívülállókkal, leggyakrabban házasságot is csak egymás között kötöttek. Oroszlánrészük volt a dinnyetermesztésre különösen alkalmas gazdasági eszközök fejlesztésében, melyek közül az ekekapa és a gyümölcsök jelölésére használt dinnyepecsét a Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteményében is megtalálhatók.

Egy-egy sikeresebb évben a gyümölcstermesztés komoly összeget is jövedelmezhetett. A dinnyehasznot a csányiak nem úgy használták fel, ahogy egy - alapvetően gazdasága gyarapítására gondoló - átlagos parasztember tette volna. Legtöbbször nem a termőterületeiket igyekeztek megnövelni, hanem lakóházukat tették kényelmesebbé, vagy a hagyományos viseletük helyett vásároltak elegáns, városi ruhákat. Összességében tehát Csány dinnyetermesztőit a kerek gyümölcsök indították el a gyors polgárosodás útján.

Deme Ágnes néprajzkutató