2025.06.25.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

Nagy sikert aratott a levéltár új kiállítása

2025.06.23.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Dr. Cseri Miklós újabb öt évre a Skanzen élén

2025.06.09.
Néprajzi Múzeum

Tarolnak a Néprajzi Múzeum könyvei

2025.06.01.
Katona József Múzeum

A világ legnagyobb avar településrendszere

2025.06.01.
Móra Ferenc Múzeum

Veszélyes vizeken hajóznak át a mamutok

2025.05.29.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

A világ legnagyobb avar települése

2025.05.29.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A vásárhelyi leventék háborús kálváriája

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: K-V 9-17
Jósa András Múzeum
bútorművesség, hír, iparművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A magyar népi kultúrában a bölcső a legsajátosabb gyermekbútor: a gyermek álomba ringatására szolgáló csecsemőfekhely. Nem volt állandó helye a házban, csak akkor vették elő, amikor gyermek született a családban, s csak a gyermek „megindulása” idejéig használták. Általában az anya ágya mellé állították, elérhető közelségbe, hogy azonnal a gyermek segítségére lehessen, ha éjjel felsír. Egy-egy bölcső több generációt, sőt több családot is kiszolgált.
Talpas bölcső, 1898
Múzeumi gyűjteményünk egyetlen cifrázott darabja ez a fából készült, kék színűre festett, növényi ornamentikával díszített bölcső, amely joggal nevezhető a népművészet remekének. Az asztalos ív alakúra alakította ki a talpazatát, így ringatható; ezért ringó vagy talpas bőcsőnek is nevezik. A talpat magyar bajuszos díszítéssel látták el, két végét pedig lekerekítették. A bölcső hosszanti oldalának rácsozása, illetve festése a bölcső dísze volt. A bútor két végoldala keretes, tömör betéttel készült, a gyerek fejrészénél fogólyukkal, ami egyben díszítésül is szolgált. Két hosszanti oldalán szimmetrikus, reneszánsz hatású, edényből kinövő virágtő látható piros-fekete tulipános mintákkal.

A bölcső egyik leggyorsabban rongálódó része a fenékdeszka, amely általában nem volt rögzített. Ezt az elemet már ezen a bölcsőn is újra cserélték. Használatkor a fenékdeszkára szalmazsákot tettek, amit egy kis vászonlepedővel terítettek le. A bepólyált kisdedet a bölcső oldalából kiálló fogakra fűzött pólyakötő szalaggal kötötték le, nehogy kiessen. A műtárgy érdekessége az 1898-as datálás, hiszen a bölcsőkön nagyon ritkán tüntették fel a készítés évszámát. Megformáltsága, díszítettsége színvonalas mesterségbeli tudásról tanúskodik, s nem véletlen, hogy számos hazai és nemzetközi időszaki kiállítás reprezentatív darabja volt.


Bodnár Zsuzsanna


Talpas bölcső
Gyűjtés helye, éve: ismeretlen
Készítés ideje: 1898
Gyűjtemény: Sóstói Múzeumfalu néprajzi gyűjteménye, ltsz. 2006.1.1.
Méret: 96 x 83 x 65 cm