2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2024.02.03.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Újabb bútoregyüttessel gazdagodott a gyulai múzeum

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: K-V 9-17
Jósa András Múzeum
bútorművesség, hír, iparművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A magyar népi kultúrában a bölcső a legsajátosabb gyermekbútor: a gyermek álomba ringatására szolgáló csecsemőfekhely. Nem volt állandó helye a házban, csak akkor vették elő, amikor gyermek született a családban, s csak a gyermek „megindulása” idejéig használták. Általában az anya ágya mellé állították, elérhető közelségbe, hogy azonnal a gyermek segítségére lehessen, ha éjjel felsír. Egy-egy bölcső több generációt, sőt több családot is kiszolgált.
Talpas bölcső, 1898
Múzeumi gyűjteményünk egyetlen cifrázott darabja ez a fából készült, kék színűre festett, növényi ornamentikával díszített bölcső, amely joggal nevezhető a népművészet remekének. Az asztalos ív alakúra alakította ki a talpazatát, így ringatható; ezért ringó vagy talpas bőcsőnek is nevezik. A talpat magyar bajuszos díszítéssel látták el, két végét pedig lekerekítették. A bölcső hosszanti oldalának rácsozása, illetve festése a bölcső dísze volt. A bútor két végoldala keretes, tömör betéttel készült, a gyerek fejrészénél fogólyukkal, ami egyben díszítésül is szolgált. Két hosszanti oldalán szimmetrikus, reneszánsz hatású, edényből kinövő virágtő látható piros-fekete tulipános mintákkal.

A bölcső egyik leggyorsabban rongálódó része a fenékdeszka, amely általában nem volt rögzített. Ezt az elemet már ezen a bölcsőn is újra cserélték. Használatkor a fenékdeszkára szalmazsákot tettek, amit egy kis vászonlepedővel terítettek le. A bepólyált kisdedet a bölcső oldalából kiálló fogakra fűzött pólyakötő szalaggal kötötték le, nehogy kiessen. A műtárgy érdekessége az 1898-as datálás, hiszen a bölcsőkön nagyon ritkán tüntették fel a készítés évszámát. Megformáltsága, díszítettsége színvonalas mesterségbeli tudásról tanúskodik, s nem véletlen, hogy számos hazai és nemzetközi időszaki kiállítás reprezentatív darabja volt.


Bodnár Zsuzsanna


Talpas bölcső
Gyűjtés helye, éve: ismeretlen
Készítés ideje: 1898
Gyűjtemény: Sóstói Múzeumfalu néprajzi gyűjteménye, ltsz. 2006.1.1.
Méret: 96 x 83 x 65 cm