2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Hatvany Lajos Múzeum
hír, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Bár a fenti kifejezést egy későbbi történelmi korszakra szoktuk alkalmazni, de ugyancsak találó lehet az európai történelem kezdetén lévő vaskori, Kárpát-medencei, azon belül is a Dunától keletre lévő területek leírására. Ugyanis, itt két teljesen eltérő gyökerekkel és anyagi kultúrával rendelkező népesség tudott huzamosabb ideig együtt élni: a szkíták és a kelták.
Hatvan-boldogi leletek

Még közös temetőjük is volt

Bár nem ugyanakkor érkeztek a Kárpát-medencébe (a szkíták az orosz steppékről Kr.e. 9-8. század fordulóján, a kelták pedig a mai Franciaország, Svájc területéről indulva Kr.e. 4. században érik el a Dunakanyart), a régészeti leletek alapján elmondható, hogy viszonylagos békében éltek és egyfajta asszimiláció is végbement a két népesség közt. Ezt jelzik a kevert, kelta-szkíta elemeket is magában hordozó temetkezések, amelyek többek közt a több megyét átszelő Zagyva folyó mentén is megtalálhatók.

A folyó Heves megyei szakaszán, Hatvan és Boldog között is találkozhatunk kevert temetővel, amelyet Pósta Béla kutatott a 19. század végén a hatvani rendezőpályaudvar építése során. A területen Pósta megérkezésekor már folyt a földkitermelés, emiatt a kelta-szkíta leletanyag szórványként került elő. A leletanyagban szkíta eredetű tárgyaknak tekinthetők a rovátkolt karperecek, a tipikus háromélű szkíta nyílhegy, vascsákány, csavart hajkarika és a körömcsipkedéses szélű edény. A keltákat pedig a rájuk jellemző edények, urnák, zabla és két vaskard képviseli.

A leletegyüttes legkiemelkedőbb darabja az a kelta kard, mely tokjának előlapját gravírozott indamustra díszíti, mely visszaköszön a kard felső és alsó részén elhelyezett rozettákon is. A hasonló díszítésű kelta kardokat a magyar lelőhely után hatvan-boldogi típusnak hívják.


A temetőben talált tárgyak felületén égésnyomok láthatók

A megtalált tárgyak szinte mindegyikén égésnyomok találhatók, tehát a tárgyakat valószínűleg megégették. E jelenség és az urnák jelenlétéből kikövetkeztethető, hogy egy vaskori hamvasztásos temetőt bolygattak meg a munkások. A kelták temetkezési szokásaira jellemző, hogy halottaikat elhamvasztották használati tárgyaikkal együtt, a hamvakat később pedig urnában helyezték el. Pósta Béla a lelőhelyen 4 égetett földréteggel rendelkező gödröt is talált, ezek lehettek talán a hamvasztásos temetkezések sírgödrei (bár Pósta megjegyzi, hogy a gödrök túl nagyok, hogy sírgödrök legyenek, de nem veti el ennek lehetőségét sem).
Gál Andrea régész