2020.07.26.
Szépművészeti Múzeum

Nagy Szulejmán bevonult a művészettörténetbe is

2020.07.16.
Szépművészeti Múzeum

Hungária és a béke angyala

2020.07.06.
Szépművészeti Múzeum

Esztergom - térben és időben is madártávlatból

2020.06.30.
Szépművészeti Múzeum

Örökség - Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

2020.06.25.
Szépművészeti Múzeum

Portré ágyúgolyóval

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
2020.07.08.
Szépművészeti Múzeum
1848, grafika, hír, képzőművészet, történelem, Újkor, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Kreith Béla gróf (1851–1916) apja honvédfőorvosként és századosként harcolt 1848–49-ben. Ő maga Aradon született 1851-ben, a minoriták gimnáziumában érettségizett, majd öt évig a császári-királyi hadseregben szolgált. Ezt követően lapszerkesztőként működött, és feltalálóként is ismertté vált. 1885-ben itt határozta el, hogy összegyűjti a még megszerezhető 1848–49-es ereklyéket.
A Kreith-féle Ereklyemúzeum emléklapja, litográfia
Budapesten, a Vigadóban bemutatott gyűjteménye 1800 darab grafikát, 400 olajfestményt és egyedi rajzot, 200 oklevelet, dokumentumot és mintegy 800 darab fegyvert, öltözéket, felszerelési tárgyat, könyvet és egyéb vegyes ereklyéket tartalmazott.


Az egyik legérdekesebb témájú emléklap tulajdonképpen az “emlék emléklapja”: a Kreith-féle ereklyemúzeum 25 éves fennállása alkalmából készült. A nagyméretű lap középső részét a kerettel körülvett aradi kivégzés jelenet foglalja el. Ezt a “képet a képben” övezik egymást kissé takaró medaillonokban a további jelenetek.


Még sorolni is fájdalmas...

Ezek a következők (fönt, balról jobbra haladva): Csányi László és Jeszenák János kivégzése, Martinuzzi György megöletése, Caraffa eperjesi kivégzései, Ormai Norbert ezredes utolsó percei, az aradi agyonlövetések, Zrínyi és Frangepán bécsújhelyi lefejezése, protestánsok kínzása és kivégzése, Nádasdy Ferenc lefejezése, Kazinczy Lajos agyonlövetése, Péró és társainak kivégzése, Hauk Lajos felakasztása, Martinovics lefejezése, Perényi Zsigmond, Szacsvay Imre és Csernyus Emánuel felakasztása.

A középső kép alatt a száz vértanú egyikének utolsó percei, a zalatnai vérfürdő, Kancsur András agyonlövetése, Rulikovszky Kázmér felakasztása, az aradi vesztőhely látogatóinak elűzése, Teleki Blanka kufsteini börtöne, Maderspach Károlyné megkorbácsoltatása, az aradi vértanúk eltemetése, a pozsonyi diákok megbotozása, Bartalis Ferenc és Várady József felaksztása, Noszlopy Gáspár, Sárközy Aurél és Juhbál Károly felakasztása, valamint a székesfehérvári vértanúk agyonlövése.

Baloldalt Rázga Pál utolsó útja, Marzbarth Antal és Batthyány Lajos miniszterelnök agyonlövetése, jobboldalt Gasparics Kilit felakasztása, Miecislav Woronieczki, Giron György és Abancourt Károly, valamint a marosvásárhelyi vértanúk felakasztása látható.


Nemcsak a '48-as mártíroknak állított emléket

A jelenetek puszta felsorolása is érzékelteti, hogy nemcsak a forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos kivégzések (bár azok hiánytalanul), hanem korábbi hasonló események is témái a lapnak. A szabadságharc kivégzett áldozatainak emléket állítva olyan hasonló - többnyire Habsburg-ellenes - megmozdulás szereplőinek megöletését is szükségesnek tartotta a szerző, a Hegedűs Rezső álnevet használó Kacziány Ödön (1852–1933) ábrázolni, melyek hasonlóan a hősies helytállás példájául szolgálhattak. S nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy maga az emléklap egy olyan intézmény negyedszázados fennállásának megünneplésére készült, mely maga is azzal a céllal jött létre, hogy a szabadságharc tragikus sorsú hőseinek ereklyéit gyűjtse és bemutassa.

Egy ilyen sok jelenetet bemutató kompozíció nyilvánvalóan elég nehezen birkózhat meg a kivitelezés művészi feladatával. Ennek megfelelően az emléklap elsősorban dokumentatív jelentőségű és értékű, egy sajátos műfajon belül is egyedülálló vállalkozás.
Basics Beatrix