2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Hatvany Lajos Múzeum
gazdaság, helytörténet, hír, mezőgazdaság, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Hatvan első nagyüzemét 1889-ben Deutsch Ignác és Fia (DIF) magáncége alapította. A családi vállalkozást Hatvany-Deutsch Bernát fiával, Józseffel és az 1879 ill. 1884 óta társtulajdonos unokaöccsével, Hatvany-Deutsch Sándorral irányította. Elismert cukoripari szaktekintélynek számítottak, az általuk modernizált nagysurányi cukorgyárban szerzett tapasztalatukat felhasználták a hatvani cukorgyár építésénél.
A hatvani cukorgyár

Közel 150 éve kezdődött...

1888-ban kezdődött a gyár építése a család birtokába tartozó miskolc-kassai vasútvonal, a budapest-kassai közút és a Zagyva által határolt 38 kat. holdnyi mocsaras területen. A termelés 1889. szeptember 1-jén kezdődött. Első vezetője és szakemberei cseh területről települtek a városba. Ebben az időben 600 munkás és 20 tisztviselő dolgozott. Az alapításkor napi 450 tonna (kampány alatt 61000 t.) cukorrépát, az 1904-ben végrehajtott kapacitásnövelő beruházások után 2200-2300 tonna répát dolgoztak fel naponta. A vezetőség nagy figyelmet fordított a dolgozók szociális körülményeire. Már 1889-ben épültek tisztviselői és munkáslakások, később munkáskaszárnyák („Jászlaktanya”, „Tíz-hold”, „Kismajori Laktanya”). 1910-1920 között épült a Béla-telep és a „Lili-telep”.

Az első világháború idején a termelés visszaesett. A hadseregbe behívottak helyett nőket és gyerekeket vettek fel, a gyártási idényben pedig olasz és orosz hadifoglyokkal pótolták a létszámot.

A Tanácsköztársaság idején államosították a gyárat, majd ismét a Hatvanyak kezébe került (Hatvany Endre, Hirsch Albert).


Mellékágazatként vezették be a ma is ismert Aranyfácán paradicsomsűrítmények gyártását

1924-ben megkezdődött a finomított kristály- és kockacukorgyártás. Az 1920-as évek lassú fellendülését az 1929-es gazdasági világválság megtörte, a termelés visszaesett. A nehézségek miatt 1934-től melléküzemként paradicsomsűrítmény előállításával is foglalkoztak. A sűrítményeket Aranyfácán márkanéven hozták forgalomba.

1941-ben a vállalat székhelyét Budapestre helyezték át.

A második világháborúban a cukorgyár is súlyos károkat szenvedett, részben a harcok, részben a fosztogatások következtében. A helyreállítás a front átvonulása után azonnal megkezdődött, 1945 nyarára a gyárat sikerült a korábbi kapacitás felével működőképessé tenni. 1948. márc. 25-én államosították, a vállalatvezető dr. Szemere Endre lett. Az 1950-es évektől kezdve jelentős fejlesztésre és korszerűsítésre került sor (modern turbina beszerelése, pakurafűtés). Megkezdődött a répapektin gyártása.

1966-ban toronydiffúziós berendezést készítettek, később a kapacitásnövelés érdekében újabb beruházások történtek.
1976-1987-ig cukoripari rekonstrukciót hajtottak végre, mely a főépület szerkezeti elemeit és a technológiai berendezéseket érintette. 1988-1994 között több százmilliót fordítottak beruházásra, műszaki korszerűsítésre. 1991-1995 között a francia tőke (Behin Say SA.) bevonásával privatizálták.


2004. márciusában bejelentették, hogy a gyár bezárását tervezik.

A gyártási épületeket lebontották, a telephely csak csomagoló és raktározó üzemként működött. 2011-ben ez is megszűnt, a silót lebontották és elszállították.

Az egykor – több kontinensre is exportáló – hatalmas és nagy múltú gyár mindennapjairól ma már csak azok a történelmi emlékek, források árulkodnak, amelyek megtalálhatóak a Cukorgyári Emlékházban, vagy azok a néhai üzemi épületek, amelyek még állnak az egykori cukorgyár területén.



Az emlékház alkotói

Decsi Ferenc (Szab.tec.o.vez. 1961-1998); Demény Veronika (Főkönyvelő 1964-1996); Gergely Mihály (Igazgató 1955-1994); Kiss László (Műszakvezető 1954-1996); Tóth Géza (Műszerész csop.vez. 1950-199); Decsi Ferencné (Könyvelési csop.vez. 1963-1997); Földi Ferenc (Előmunkás 1967-2003); Karácsony Andrásné (Ip. jogvédelmi előadó 1957-1992); Dr. Nagy István (Mg. Igazgató 1979-2005);

Aktív dolgozók: Dr. Pokol Balázs (Igazgatósági Elnök 1993-); Horváth Vilmos (Gondnok 1968-); ifj. Decsi Ferenc ( Műszaki Manager 1996-)
Kökény Ferenc történész