2020.07.16.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Feslett szerzetesek ásták el a kincseket

2020.07.12.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Pingpong asztal és diszkógömb: egy kastélykápolna hányattatásai

2020.07.10.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Kőmíves Kelemenné - őrségi módra

2020.07.07.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A kékfestés feledhetetlen mestere

2020.07.01.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A márc: jéghidegen az igazi!

2020.06.26.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Tarisznya, hamuban sült pogácsa és vándorkönyv

2020.06.23.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Balaton a Rába mellett: nem tévedés!

2020.06.19.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Csatadöntő csőrös cipő

2020.06.18.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Ewz lab és csöpörke

2020.06.16.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Megszökhetett volna, de nem tette: Batthyánynál súlya volt az adott szónak

2020.06.11.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Adókedvezmény a cseréptetős házak tulajdonosainak

2020.06.09.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Címeres csizmaviasz

Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum - Körmend
A múzeum a Batthyány-Strattmann-kastély épületében találató.
Cím: 9900, Körmend Dr. Batthyány-Strattmann László u. 3.
Telefonszám: (94) 410-425
Nyitva tartás: V.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.30.: K-Szo 10-16
2020.07.07.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum
gazdaság, helytörténet, hír, ipar, Iparművészet, textilipar, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Ha a körmendi múzeum harmadik, általában óraütésektől hangos termében nézelődünk, mindenképpen találkozni fogunk Kluge Pál szigorú tekintetű portréjával. Ha valakinek ismerős volna a név, talán nem is csoda: a Kluge-dinasztia meghatározó szerepű volt a Nyugat-Dunántúlon nagyon népszerűvé vált kékfestő textília-készítésben, legyen szó a pápai üzemről, vagy a körmendi műhelyről.
Kékfestő
A család szász eredetű, de Pál már hazánk szülötte, 1873-ban jött a világra itt, Körmenden. Belenőtt a kékfestő szakmába, és 1900-ban át is vette a műhely vezetését apjától. A helyi ipartestület is, az evangélikus gyülekezet is elnökévé választotta. Mint a helyi tűzoltó egyesület elnöke/parancsnoka kezdeményezte a tűzoltózenekar létrehozását, és komoly munkát fektetett az 1892-ben megalakuló rézfúvós hangászkar megfelelő felszerelésébe is.

Ha esetleg valaki kevesellené a társadalmi szerepvállalást, annak elárulom, a felsorolásnak nincs vége! Kluge Pál volt a Körmend városbíró 1921 és 1927 között!



És ha ez nem elég, még a kékfestő ipar egy meghatározó alakja is volt...

A szigorú nézésű arckép mellett kisebb-nagyobb fa lapok láthatók, amelyekbe őrületes pontossággal és türelemmel réz szegeket vertek és alakítottak egyforma rövidségűekre úgy, hogy ezek lenyomata gyönyörű mintákat adjon ki.

A működés "egyszerű" volt. A kialakított nyomódúcokat méhviasszal, később titkos összetételű más gátlóanyaggal kenték be, és mint a gyerek nyomdák esetében, egy előre megtervezett rend szerint rányomkodták az előkészített, mosott, keményített, nyomóasztalra kifeszített anyagra. Utána az egész ment az indigóba. Minél sötétebbet akartak, annál többször. Ügyelni kellett a festőlé - indigócsáva - hőmérsékletére is, hiszen a méhviasz 63̊ C fölött megolvadt! Ott, ahol a viasz megfogta, az indigó festőhatása nem érvényesült, az anyag fehér maradt a rányomott minta formájában. Nagyon leegyszerűsítve ez volt a kékfestés lényege. Maga a folyamat 11 lépésből állt, és eléggé embert próbáló munka volt.

Nézzük meg együtt a kékfestés körmendi emlékeit!
Pintér György