2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2024.02.03.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Újabb bútoregyüttessel gazdagodott a gyulai múzeum

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: K-V 9-17
Jósa András Múzeum
hír, történelem, történet, Újkor, viselettörténet, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az öltözet a korábbi századok alatt sokkal többet elárult viselője társadalmi helyzetéről és az alkalomról, amin viselhette, mint manapság. Az itt látható három pár selyem cipőről tudjuk, hogy a XIX. század második felében használták a hölgyek, amikor bálba indultak.
Báli cipők a XIX. századból

Színkód - a báli viseletben

A báli divat akkoriban nagy jelentőséget tulajdonított a ruhák színének. Eszerint az első bálozó fiatal lányok fehér ruhában és cipőben kellett, hogy megjelenjenek. E cipők színe – a világoskék, az üde zöld és a piros – árulkodnak tehát arról, hogy ezeket már nem az első szezonban viselték a hölgyek.

A halvány színeket második szezonban már választhatták a lányok a ruhájuk és cipőjük színéül, illetve a fiatalasszonyok is szabadon válogathattak még az élénkebb árnyalatok között, tehát a piros-fehér cipő akár egy ifjú asszonyé is lehetett. Azok a lányok, akik még nem keltek el több báli szezon után sem, minden bizonnyal nem hívták fel erre a figyelmet élénk színű ruhák viselésével.


Nem a kényelem volt az elsődleges szempont

A cipők anyaga selyem, melyből következik, hogy reprezentációra és könnyű táncra tervezték, semmiképp sem utcai viselethez. A cipők sarka a XIX. század második felében még nem vékonyodott el, viszonylag stabil, ám a szabásuk feltűnően szűk, tehát nem valószínű, hogy kényelmes lehetett. A divat azonban nem a kényelmet szolgálta akkoriban sem. Magas száruk pedig diszkréten elrejtette viselője bokáját, mely a hosszú krinolinos, később a fémvázas turnűr szoknya alól így is csak akkor látszódhatott, amikor az ifjú hölgyek a lépcsőn belépve egy leheletnyit fellibbentették szoknyájukat.


Kertész Tünde Fruzsina


Báli cipők
Gyűjtés helye, éve: Nyíregyháza, 1975
Kor: XIX. század
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteménye, ltsz. 75.3.6.1–2., 75.3.7.1–2., 75.3.8.1–2.
Méret: 24 x 16 x 6 cm