2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

2020.06.26.
Déri Múzeum

Nem veszélytelen a festők élete...

2020.06.24.
Déri Múzeum

Mosoly Albuma - a 17. századból

2020.06.19.
Déri Múzeum

Kit rejt a szarkofág?

2020.06.18.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2020.06.18.
Déri Múzeum

Éjszakai mentőakció a múzeumban

2020.06.14.
Déri Múzeum

Kutyabarát szarmaták

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.24.
Déri Múzeum
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A képet Déri Frigyes 1916. november 20-án vásárolta meg E. Weningen bécsi gyűjtőtől, majd jelentős művelődéstörténeti hagyatéka részeként került a múzeum képőművészeti gyűjteményébe. A portré modellje a magyar barokk művelődéstörténet kiemelkedő alakja, Esterházy Pál (1635-1713), Miklós nádor fia.
Benjamin Block: Esterházy Pál arcképe

Művelt ifjú és egyben hazafi

Az ariszrokrata ifjú megfelelő oktatásáról kezdetben nevelők sora gondoskodott. Nagy hangsúlyt fektettek katonai nevelésére is. Tanulmányait később a nagyszombati egyetem jogi karán folytatta, hadászati ismereteit pedig a török elleni csatákban kamatoztatta. Részt vett Zrínyi hadjárataiban és Buda visszafoglalásában. Politikai befolyását jelezte, hogy 1681-ben nádorrá választották és birodalmi hercegi címet is nyert. Később háttérbe szorult: 1690 után közéleti szereplése lezárult.


Mecénásként a kultúra szerelmese volt

A politikai életben játszott kiemelkedő szerepe mellett részt vett a barokk műveltség terjesztésében is. A művészeti élet sokoldalú mecénásaként jelentős mértékben támogatta a katolikus egyház templom- és kolostorépítő tevékenységét. A világi építészet terén elsőként alakíttatta át középkori kismartoni kastélyát barokk pompát tükröző épületté.

Irodalomban, zenében való jártasságának fennmaradt emlékeit a személyes feljegyzéseit tartalmazó Mars Hungaricus című kötetben, míg verseit, egyházi énekeit a Harmonia Caelestis-ben gyűjtötte egybe. Nagy múltú családja történetét a Trophaeum nobilissimae ac antiquissimae Domus Estorianae című metszetes könyvben foglalta össze.


Megörökítették néhányszor az örökkévalóságnak

Több arckép is őrzi alakját, kiemelkedő jelentőségű a Déri Múzeum gyűjteményében található alkotás. Esterházy Pál portréja Déri Frigyes 1922-es gyűjteményeinek leírásában még tévesen Mányoki Ádám neve alatt szerepelt. Ezt a meghatározást 1978-ban Mojzer Miklós elvetette, és festésmódja alapján korábbra datálta a művet. Napjainkban Buzási Enikő kutatásainak eredménye vált elfogadottá, aki a portrét Benjamin Blocknak tulajdonította, készítésének időpontját az 1666 körüli időszakra helyezte.

Benjamin Block feltehetően a szintén festő fivére által folytatott levelezés útján került kapcsolatba Esterházy Pállal és Nádasdy Ferenccel, majd Bécsben személyesen is találkozott későbbi támogatóival. Mecénásai meghívására Benjamin Block 1655-ben érkezett magyar földre, ahol első megrendelője Esterházy Pál volt. A róla 1655-ben készült egész alakos portrét családi galériába szánták. A kompozíció a húszesztendős grófot vadászkutyájával együtt jeleníti meg.


A festő két portrét is festett Esterházy Pálról

A modell beállítása az 1655-ös és az 1666 körülire datált portré esetében azonos, a viselet is hasonló. A gróf mindkettőn magyaros öltözetben jelenik meg, vörös bársony prémes süveget, vörös selyemmel bélelt fehér mentét és anyagában mintázott aranygombos dolmányt visel. Az egész alakos festmény nyersebb, keményebben formált.

A most bemutatott portré modelljének ábrázolása, természetes beállítása a toszkán udvarban működő Justus Sustermanns körében szerzett tapasztalatok hatását mutatja. Az elemzett alkotás festői technikája, a tónusgazdag lazúros felület kialakítása, valamint a figura háttérbe olvadó lágy körvonalú érzékeltetése a korabeli holland festészet eredményeinek ismeretét tükrözi. A kép szerzőjének beazonosítását végző Buzási Enikő művészettörténész értékelése szerint:

„Udvari ízlésű kabinetportré, amely már a személyiségről és nem a társadalmi jellemzőkről szól. Hasonló – ha volt is néhány – mára alig lelhető fel a 17. századi arcképek sorában.”
Fodor Éva Irén muzeológus