2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

2020.06.26.
Déri Múzeum

Nem veszélytelen a festők élete...

2020.06.24.
Déri Múzeum

Mosoly Albuma - a 17. századból

2020.06.19.
Déri Múzeum

Kit rejt a szarkofág?

2020.06.18.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2020.06.18.
Déri Múzeum

Éjszakai mentőakció a múzeumban

2020.06.14.
Déri Múzeum

Kutyabarát szarmaták

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.18.
Déri Múzeum
hír, iparművészet, Iparművészet, Japán
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Déri Múzeum Japán Gyűjteményének alapjait Déri Frigyes fektette le a 20. század legelején. Munkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, melyek döntően az Edo-korban (1603-1868) készültek.
A Buddha-szobrot Ferenc Ferdinánd főherceg kapta ajándékba, mikor világ körüli útján Japánba látogatott.

Európában lelkes fogadtatásra találtak az egzotikus japán tárgyak

Múzeumalapítónk érdeklődése a különböző japán tárgyak és fegyverek iránt valószínűleg a kor gyűjtő-divatját követte, hiszen az addig ismeretlen és a külvilágtól elzárkózó Japán akkor még csak mindössze néhány évtizede nyitotta meg kapuit a nyugati világ (vagy ahogyan a japánok nevezték: a barbárok) előtt. A különböző kereskedelmi megállapodások következtében a „Felkelő Nap Országa” mindinkább kitárult a kereskedők és utazók előtt. Nekik köszönhetően számtalan japán művészi alkotás és használati eszköz jutott el Európába, ahol az emberek nagy lelkesedéssel fogadták ezeket az egzotikus tárgyakat.


A múzeumalapító Déri Frigyes is lelkes gyűjtőjük volt

Déri Frigyes igyekezett minél pontosabban feljegyezni gyűjtemény-gyarapításának legfontosabb adatait. Ennek köszönhetően tudjuk, hogy japán gyűjteményének legtöbb darabját 1916 és 1920 között szerezte be Bécsben. Elsősorban régiségkereskedőktől vagy aukciókon vásárolt, például a híres Dorotheum aukciósház árverésein. Előszeretettel látogatta az „Au Mikado” nevű boltot is, ahonnan távol-keleti műtárgyainak jelentős része származik.

A gyűjtés során arra törekedett, hogy a lehető legteljesebb kollekciót állítsa össze mind a tárgyak használati típusát, mind azok anyagát tekintve. Ennek eredményeként a kollekció számos iparművészeti alcsoportból áll (például bronz-, ezüst-, fa- és elefántcsont tárgyakból; inrókból; netsukékből; porcelánokból és textilekből). Külön műtárgycsoportot alkotnak a fegyverek és vértek, a szamurájok tradicionális harci eszközei. Az így vásárolt közel 150 műtárgy többsége ma is megtekinthető múzeumunkban.


A lótuszvirágon trónoló Buddha-szobrot eredetileg Ferenc Ferdinánd kapta ajándékba

A japán tárgyakat bemutató, „Szamuráj udvarház” c. kiállításunk legértékesebb darabja a fából készült és aranylakkal borított, 17. századi Buddha-szobor. Déri Frigyes a következőket jegyezte fel róla:

„Fafaragott, aranyozott „Kegyelem Istenség szobor” (Kvánon) fenséges arckifejezéssel, egy magas lotosz virág trónon ülő alak, koronázott fején három lángból kieredő kristály golyó, mely az áldást osztogató harmatgyöngyöt szimbolizálja. Az alak homlokát és mellét fém ékesség díszíti, jobb kezében lotosz virágot tart és az alak hátterét aranyozott, felhőkkel ábrázoló domborművű szentfény fedezi.”

Ugyancsak Déri feljegyzéseiből tudjuk, hogy a műtárgyat eredetileg Ferenc Ferdinánd főherceg kapta ajándékba, mikor világ körüli útján Japánba látogatott. A szobor vélhetően először a Belvedere-be került, majd aukción értékesítették. Déri Frigyes itt vásárolhatta meg 14.000.000 koronáért, 1920 után.


Múzeumunk 2012-ben részt vett a Research and Evaluation of Japanese Buddhist Art in European Museums elnevezésű programban, aminek keretében (Magyarországon egyedüli műtárgyként) a Buddha-szobor bekerült a JBAE (Japanese Buddhist Art in European Collections) adatbázisába.

Kovács József Dénes főmuzeológus-történész