2020.06.10.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kéméndy trükkös reptető szerkezete az Operaházban

2020.06.01.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Barokk előadásokhoz készült színpadi látványtervek a jezsuitáktól

2020.05.29.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Trendi estélyi és báli viseletek 1864-ből

2020.05.27.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Vörös hajú táncosnő - hófehér ruhában

2020.05.25.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Újratervezés: múzeum másképpen, digitálisan

2020.05.21.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Egy kiállítás közönségért, közös hitért kiált...

2020.05.19.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Számos online programot kínálnak a hazai kulturális intézmények a héten

2020.05.19.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Brodway Magyarországon: fémesen csillogó, veszprémi Chicago

2020.05.17.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Textilpatinázás Rátkai módra

2020.05.13.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Tisztújítás: Új elnökség a Magyar OISTAT Központ élén

2020.05.12.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Holnap gyere be a kivégzés után!

2020.05.08.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Színháztörténeti podcast-sorozat

2020.05.08.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

A színpadi tér varázslója

PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - Budapest
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Cím: 1013, Budapest Krisztina körút 57.
Telefonszám: (1) 375-1184
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.06.10.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
festészet, hír, képzőművészet, színházművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A színpad főnemese volt, kinek birtoka, uradalma, találmányainak színtere maga a Királyi Operaház és a Nemzeti Színház volt.
Sellő - a Rajna kincséből


A trükkös reptető

Kéméndy Jenő festőművész, díszlet- és jelmeztervező, a színpadtechnikai írásairól és gyakorlati megvalósításairól, kiállításairól, díjairól méltán ismert és elismert alkotó, kísérletező nevéhez fűződik az 1889-ben, a Magyar Királyi Operaházban bemutatott reptető szerkezet, mely A Rajna kincse előjátékához készült, a sellők mozgatására.

Újításai között, ez a szerkezete vált a legismertebbé. A technikai trükkök alkalmazása a mozgó elemekre, nemcsak a víz, a levegő szimbolizálását tette lehetővé, de a mozgás dinamikáját is fejlesztette. Találmányát a Berlini Operaház is azonnal bevette szcenikai megoldásai közé. Számos építészeti elem is megjelenhetett a színpadon, a stilizáltság első útkereséseit láthattuk napról-napra.


Elsőként vetített cinematográffal az előadásokban


Ennek a vetítőnek első bemutatója 1895-ben volt Párizsban, a Nemzeti Ipart Támogató Társaság ülésén. Egy évvel később, 1896-ban, már Budapesten is vetítettek a Lumiere-féle készülékkel, melyet Kéméndy is azonnal hasznosított az operai előadások háttereinek, mozgó képeinek reprezentálására.

Technikai találmányai és újításai hatására megszülethetett a mai értelemben vett színházi látványtervezői mesterség és művészet.


Mindennek az alfája a jelmezterv

Elsőként vetette fel a jelmezrajz készítésének fontosságát is, a jelmezterv precizitásának szükségességét az anyagválasztástól a színharmónián át a megvalósulásig, hordhatóságig. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményében őrzött kéziratos naplójából pontosan nyomon követhetők a vázlattól a bemutatóig tartó tervezői folyamatok képi ábrázolásai. Ceruzával írt jegyzeteiben pontos leírások készültek az anyagok minőségére, a rajzok mellett rövid utasítások a jelmezek színéről, díszítéseiről, a cipők formájáról, sőt az ehhez tartozó kellékek és a világítás megvalósíthatóságáról.

A díszletek és jelmezek megőrzésére, tárolására is modern elméleteket dolgozott ki: a helyben hasznosítható raktár terek kialakításának terve is nevéhez fűződik. A hatásvilágítás kidolgozása és gyakorlata, melyet Kéméndy használt, a mai napig érvényes a látvány kialakításában.

A művész és feltaláló, Münchenben folytatott festőművészeti, látványtervezési tanulmányokat, Benczúr Gyula növendékeként. Már az 1881-es Tavaszi Tárlaton, 21 évesen kiállítóként vett részt. Hosszabb tanulmányút után az Operaház, a Nemzeti Színház és a Városi Színház szcenikai főfelügyelője lett.


A Genti Világkiállításon aranyérmet nyert

Kéméndy kinevezése a szcenika önállósulásának első lépését jelentette a színházban. Egyértelműen a látvány megújítását várták tőle. Számos tervezői feladat megvalósítása után, közel 50 operai és prózai bemutatóhoz készült látványterv kivitelezésének tapasztalatait, tanulmányaiban rögzítette: Az új színház, A huszadik század színpadja című összegzéseiben. Az 1900-ban rendezett Párizsi Világkiállításon díszletterveit már aranyéremmel jutalmazták. 1913-ban már szerkezeti újításait, a színpad modernizálására vonatkozó elképzeléseit mutathatta be a Genti Világkiállításon, a Palais Royal dísztermében.


Toló színpad terve is nagy sikert aratott

A tárlaton olyan, a színpad-megújító egyéniségek, rendezők mellett láthatták találmányait, mint Gordon Craig, vagy Max Reinhardt. Adolf Appia látványtervezői művészetének hatására, minden bemutatónál a zene legkifejezőbb látványát kereste. Technikai, szerkezeti találmányainak alapját napi munkája adta. Az operaszínpadon a rendezés, a látvány, a ritmus legfőbb rendezői elve maga a zene, legtöbbször az opera, és a hozzá tartozó partitúra pontos zenei instrukciói. Ez rendkívüli precizitást és találékonyságot feltételez. A ritmus adja azt a megváltozhatatlan alapot, melyhez a díszletben, jelmezben mozgó színpadi mozgást rendelni kell.

Ehhez jelentett egyedi elképzelést a toló színpad elve, mely oldalról is gyors színváltozásokat tesz lehetővé. Az előre elkészített látványelemek sokasága váltakozva gördülhet a színre, segítve a színpadi és zenei játékot is.
Rohammal törtet előre a fejlődés hágóján minden, csak éppen egy téren állt meg az emberi lelemény szinte tehetetlenül. A színpadi technika terén”- írta egyik tanulmányában. Ma úgy fogalmaznánk munkásságáról, hogy újító, ugyanakkor csapatban gondolkodó, az előadásokat alázattal szolgáló alkotó volt, a HÁZ első tervezője és szcenikai főfelügyelője, Kéméndy Jenő.


Turnai Tímea