2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

2020.06.23.
Hatvany Lajos Múzeum

A tiszamenti jobbágy asztala száz évvel ezelőtt

2020.06.19.
Hatvany Lajos Múzeum

Egymást szinte érintő ujjak

2020.06.18.
Hatvany Lajos Múzeum

Bronzkori sírok a kishatvani csárdánál

2020.06.11.
Hatvany Lajos Múzeum

Tiltakozó haragok

2020.06.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A pünkösdi királyság egy évig tartott

2020.06.04.
Hatvany Lajos Múzeum

Árpád kori okmányiroda

2020.05.31.
Hatvany Lajos Múzeum

Élet a Hatvany-kastélyban

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.08.
Hatvany Lajos Múzeum
hagyomány, hír, néprajz, népszokások, Pünkösd
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. (Elnevezése a görög pentekosztész, azaz ’ötvenedik’ szóból származik.) Ezen a napon arra emlékezünk, hogy a Biblia szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Az Apostolok Cselekedetei között a következő leírást olvashatjuk az ünnepről: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket."
Pünkösdölő lányok, Maconka (Nógrád megye), 1930-as évek.jpg
A fenti részlet jól szemlélteti, miért „a Szentlélek kiáradásának ünnepe” pünkösd. Másrészt az egyház születésnapja is, hiszen Pünkösdkor Szent Péter beszédének hatására sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.


Alapvetően tehát egyházi ünnepről van szó, a pünkösd mégis számos világi vonatkozással is bír.

A népszokások között jól ismert a házról házra járó gyerekek szavalataiból, köszöntéseiből és adománygyűjtésből összeálló pünkösdölés. A Néprajzi Múzeum archív felvételei között a Nógrád megyei Maconka pünkösdölő hagyományairól is láthatunk képet, az 1930-as évekből. A szokás Galgahévízen is sokáig élt, a XX. század első harmadában még minden tavasszal sor került pünkösdölésre.

Míg a pünkösdölés a gyerekek szórakozása, addig az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás a fiatal legényeket érintette. A szerencsés győztes egy évig valóban szinte uralkodóként viselkedhetett: társai mindenben engedelmeskedtek neki, kötelezettségeit mások viselték, minden mulatságra meghívták, borát a földesúr fizette. A jelenség néprajzi kutatásával Jókai Mór is foglalkozott, és ismereteit fel is használta Egy magyar nábob című regényében.


Népi varászlások: szeplőűzés, rontáselhártás

A pünkösdi harmattal való mosakodás széles körben elterjedt volt, szeplőűző és szépségvarázsló hatásúnak vélték. Turán például pünkösd napján szigorú böjtöt tartottak, és a leterített kendőn összegyűlt harmattól szembaj ellen reméltek védelmet nyerni.

Az ünnephez ezer szállal kötődő bazsarózsa egyházi közbenjárással lett pünkösdi rózsa, vagyis az ünnep hivatalos virága. Piros színe a Szentlélek lángnyelveire emlékeztet, továbbá az idők során Szűz Mária virágává vált. Tüskétlen szára ugyanis előnyt biztosított számára a közönséges rózsákkal szemben: így méltóbb szimbóluma lehetett Mária ártatlanságának. Pünkösdkor eltett szirmát és levelét szentelményként használták, rontáselhárító, betegségűző szerepet tulajdonítottak neki.
Deme Ágnes néprajzkutató