2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.04.
Déri Múzeum
hír, képzőművészet, szobrászat, történelem, Trianon, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Lord Rothermere „Hungary’s Place in the Sun…” (Magyarország helye a nap alatt…) című cikke - amellyel felhívta a figyelmet a trianoni békeszerződés igazságtalanságára és revíziójára - 1927 júniusában jelent meg a The Daily Mail hasábjain: a lord ezzel azonnal elnyerte a magyarok szimpátiáját.
Emile Guillaume szobrának avatója
Egy évvel később fia, Esmond Harmsworth látogatást tett Magyarországon, útja során Debrecenben is megállt. A feljegyzések szerint nagy pompával és ovációval fogadták a fiatalembert és kíséretét az Aranybika Szálloda előtt. A vendégek részt vettek egy istentiszteleten a Nagytemplomban, majd a Hortobágy-pusztával is megismerkedtek. Debrecen városa később egy utcát is elnevezett Rothermere-ről, nevét a mai Darabos utca viselte egy ideig.

A szívélyes vendéglátás miatt döntött úgy a lord, hogy a Magyarország számára szánt szoborból, amely a Trianon miatt átélt fájdalmat szimbolizálja, nemcsak egyet, hanem kettőt készíttet. Alkotójukként a francia szobrászt, Emile Guillaume-t kérte fel. Két darab kétszeresre nagyított női szobor készült, az egyik ép alakkal, a másik végtagok nélkül. Az ép női testet formáló alkotást Budapesten, a Szabadság téren állították fel 1932 őszén, míg a torzót Debrecen városa kapta meg. Mindkét szobor a gyermekeit elveszítő édesanya képében jeleníti meg a területeit elveszítő Magyarország fájdalmát. A Debrecenbe került alkotás végtagnélkülisége még plasztikusabban jelképezi az elszakított részeket.

A szobrot az egykori polgármester, Magoss György után elnevezett téren (ma Bem tér) állították fel. Leleplezését 1933. május 28-án, a Hősök emléknapján tartották. Az esemény országszerte nagy visszhangot keltett, újságírók és fotósok hada kísérte végig. Az alkalomról a Déri Múzeum akkori fényképésze, Kozmann Leó is készített felvételeket, képei közül jó néhány megjelent a helyi lapokban is.

Az ünnepséget dr. Vásáry István polgármester beszéde nyitotta meg, a leleplező beszédet pedig dr. Rugonfalvi Kiss István történészprofesszor, a Tisza István Tudományegyetem rektora mondta el. A szobor átvétele után következett a koszorúzás, amelyen több közéleti személyiség és társadalmi szervezet képviseltette magát. Jelen volt Frederick Llewellyn Jones magyarbarát angol képviselő, báró Vay László, Debrecen és Hajdú vármegye főispánja, a Magyar Revíziós Liga, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége vagy az Ipartestület is. Az ünnepélyen részt vett Habsburg József főherceg, aki rendszerint jelen volt a korszak jelentős kulturális-társadalmi eseményein. A főherceg az ünnepség végén kiosztotta a hadirokkant jelvényeket.

Az idézet forrása: Kaplonyi György: Debreceni ércemberek, márványjegyek


Váradi Katalin muzeológus