A zselici tölgyesekben és bükkösökben május közepétől találkozhatunk a gyászcincérrel (tudományos neve: Morinus funereus). Ezt a cincért még a nyár folyamán egészen augusztus végéig megfigyelhetjük a természetközeli erdők szegélyén, turistautak mentén, ahol öreg korhadó fák vagy farakások állnak. Fekete színezete alapján kapta a gyászcincér nevet, és a gyászra utal a tudományos neve is.

Feje nagy, azon hosszú csápok vannak: a hímek csápja valamivel hosszabb a testénél, a nőstények csápja csupán a test végéig ér. Potrohát szürkés színű összenőtt szárnyfedők takarják, amelyen két-két bársonyos fekete folt látható. Mérete kb. 3-3,5 cm.

A gyászcincér elterjedése viszonylag szűk: kizárólag Közép- és Dél-Európában él. Közép-Európában veszélyeztetett faj, Csehországban már teljesen kipusztult. A kipusztulás oka nagy valószínűséggel összefügg azzal a ténnyel, hogy repülésre alkalmas hátsó szárnyak hiányában nehezen tud új élőhelyeket benépesíteni. Magyarországon elsősorban a Dunántúli-középhegységben és a Dunántúli-dombságon találhatók még népesebb populációi. A szintén erdőborította Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben nagyon ritka.

Szép, dekoratív megjelenésű bogárfaj. Hazánkban védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 10.000 Ft, de nemcsak Magyarországon áll természetvédelmi oltalom alatt, hanem az Európai Unió teljes területén is, ún. Natura 2000 faj.