2020.07.06.
Jósa András Múzeum

Mutasd a cipőd és megmondom ki vagy!

2020.07.02.
Jósa András Múzeum

Státuszszimbólum - gyerekeknek

2020.06.23.
Jósa András Múzeum

Alkimista és szenvedélyes kéziratgyűjtő

2020.06.22.
Jósa András Múzeum

Túlzott cifrálkodás miatt betiltva

2020.06.18.
Jósa András Múzeum

Pisze orrú házi bálvány

2020.06.16.
Jósa András Múzeum

Legvéresebb csatáját környékünkön vívta

2020.06.12.
Jósa András Múzeum

A festőfejedelem Nyíregyháza szülötte

2020.06.10.
Jósa András Múzeum

Tizenkét csákány és négy kartekercs

2020.06.08.
Jósa András Múzeum

Honfoglalás kori örökségünk: a karikás ostor

2020.06.01.
Jósa András Múzeum

Faragott székek - honfoglalás kori mintakinccsel

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.05.29.
Jósa András Múzeum
hír, ókori művészet, régészet, szarmata művészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az Alföldön a császárkorban (Kr. u. I–IV. század) egy iráni nyelvű barbár népesség, a szarmaták éltek. A barbár pejoratív jelző, a görögök, majd nyomukban a rómaiak nevezték így azokat, akik nem hellének, illetve nem rómaiak, azaz érthetetlenül beszélnek, „dadognak”.
Üveggyöngyök, Kr. u. II–III. századból\r\n
A források tanúsága szerint nagyjából abban az időszakban (Kr. u. I. század első fele), amikor a rómaiak meghódították a Dunántúlt és Pannonia néven provinciává szervezték, a Duna bal partján egy új keleti nép jelent meg: a szarmaták. Ettől kezdve négy évszázadon át a két nép közötti háborús és békés időszakok váltakozása jelenti a Duna-vidék történetét.

A korszak temetkezései ezerszám kerülnek elő az Alföldön, így a mi régiónkban is. A leggyakoribb leletek közé tartoznak a gyöngyök. Ez nem véletlen, mivel a szarmata hölgyek viselete különlegesen dekoratív volt. Nem csak a nyakláncot, karkötőt fűzték gyöngyökből, hanem gazdagon kihímezték a ruha ujját, az övet, gyakran tenyérnyi szélességben a szegélyét vagy éppenséggel a nadrág vagy a csizma szárát is.

A régészek igyekeznek meghatározni a hímzés rendszerét. Talán nincs még egy akkora türelmet követelő ásatási feladat, mint egy ilyen dúsan dekorált viselet feltárása, rajzolása és értékelése. A boka táján olykor több száz miniatűr – 2–4 mm-es –, zömében üveggyöngy kibontogatása úgy, hogy ne mozduljanak el az egyes darabok, lerajzolgatása, felfűzése, majd tisztítása, restaurálása embert próbáló feladat…


Istvánovits Eszter


Üveggyöngyök
Lelőhely: Nyíregyháza–Felsősima, Gyebrás-tanyától ÉK-re, M3 autópálya 161. lelőhely 300. sír, 2005
Kor: császárkor, Kr. u. II–III. század
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum régészeti gyűjteménye, leltározatlan
Méretek: hossz 0,3–1,5 cm, átmérő 0,3–0,9 cm