2020.07.08.
Jósa András Múzeum

Magyaros mente - 42 pitykével

2020.07.08.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Szegedet a paprika helyezte földünk térképére

2020.07.07.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A kékfestés feledhetetlen mestere

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.07.
Jósa András Múzeum

A kelták csecsebecsének gyűjtötték

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Keddtől ismét várja a látogatókat a hadtörténeti múzeum

2020.05.28.
festészet, hír, képzőművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
2008-ban határoztam el, hogy egy komplett művet készítek az Őrségről. Kerestem egy idős asszonyt, akit modellt állna nekem a műhöz, és aki mesélni fog nekem erről a gyönyörű tájegységről.
Bihari Puhl Levente: Őrségi ős odú titka, olaj-vegyes technika, 131,3 x 119,5 cm, 2009.\r\n
Papszeren találtam is egy 90 év fölötti mamát, akit beállítottam a fa odúját ábrázoló pózba. A néne arcát festve jöttem rá, hogy az a fekélyes seb, mely bal szeme alatt van, jelenti azt a bal-esetet, melyet a városi telepesek okoznak az Őrségben.

Az Ős Odú nagyon fontos része a kompozíciónak, mivel ebben zajlik minden mély értelmű és rejtett dolog, melyet az idők már a múltba repítettek. Elsősorban az Őrség elvesztett szüzességére gondolok, ami a behatoló idegen telepeseknek köszönhető. Tűznéne az Őrség, és saját elvesztett szüzességén elmélkedik, melyet az izgató „ecsetpöcök” szimbolizál. Ebben csúcsosodik ki az egész történet.

Mint ismeretes, az Őrségre a szer-es település jellemző. Ezek közül a legismertebb talán Pityerszer. Az Ős Odú egy itt található házikó be- és kijárata is, előtte a küszöbbel, melyről egyenesen a gyakori, őrségi sárba léphetünk. Az öreg körtefa odúja ez a bejárat, s így a néne fává dermedt, örök imája is körtefa deszkán jelenik meg.

Ősi, mumifikálódott történetek kerülnek elő a régi padlásokról. Ezt ábrázolja az aszott nyest fej, melyet egy padláson találtam, és a mű bal alsó felére festettem fel. Ez a nyest egy rágcsáló állat, s igencsak szereti a baromfihús mellett az almát, körtét és szilvát, ezeket az Őrségben elterjedt gyümölcsöket. Egy ilyen lakmározás közben szorult be a padlás szegletébe nyest-öcsénk, ezelőtt kb. 100 évvel, s ott vette föl a mazsola-formációt. Ez a nyest lenyomata lett az Őrség boszorkányos történeteinek. Ezek között bőségesen bújik meg az egész vidék rejtett erotikája, az a kusza szépség, mely a régi szobák dunyháinak mélyén forró érintéseket hozott létre, s ezt a képen fel-felbukkanó erotikus elemekkel, színekkel vetítem ki. Minden ilyen forró hangot megleső poloska ezen a művemen is le van szegezve, utalva arra, hogy ezek az intim dolgok tényleg nem publikusak, csak az éjszaka mélyének ajtófélfái hallhatják. 

 
Bihari Puhl Levente