2020.10.02.
Tomory Lajos Múzeum

Megkaptuk a Családbarát Múzeum elismerő címet!

2020.06.25.
Tomory Lajos Múzeum

"Örök láng" az Ernst Múzeum helyén

2020.06.12.
Tomory Lajos Múzeum

Zánka előtt is volt élet...

2020.05.28.
Tomory Lajos Múzeum

Szécsi Margit: „a világ női vagánya”

2020.05.13.
Tomory Lajos Múzeum

Ez nem csak festészet, hanem tiszta zene is

2020.05.12.
Tomory Lajos Múzeum

Spanyolnátha Pestszentlőrincen

Tomory Lajos Múzeum - Budapest
Herrich-Kiss villa
Cím: 1181, Budapest Margó Tivadar utca 116-118. Herrich-Kiss villa
Telefonszám: (1) 290-1585
Nyitva tartás: H-P 8-18
2020.05.21.
Tomory Lajos Múzeum
filmművészet, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
1925-ben Bánky Vilma Amerikában érkezését óriási reklámkampány előzte meg “Magyar Rapszódia” címmel, amit maga Samuel Goldwyn szervezett az ifjú színésznőnek. Plakátokon, képeslapokon és újságok címlapján szerepelt az arca, előre beharangozva a magyar kiválóság érkezését. A reklám olyan jól sikerült, hogy ünneplő tömeg várta a hajó kikötését és a színésznő megjelenését.
Bánky Vilma színésznő

Minden idők legnépszerűbb férfisztárjaival dolgozott...

Bánky Vilma a kezdetektől beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Már első tengerentúli filmjeiben a némafilmkorszak legendás sztárja, Rudolph Valentino partnere lehetett.

“Bevallom, nagy szerencsém volt abban, hogy talán minden idők legnépszerűbb férfi starja, Valentino volt az, akivel legelső amerikai filmjeimben együtt játszhattam. […] És bizonyos is, hogy csodálatos férfi, csodálatos szerelmes volt. Mindig nyugodt, biztos, imponáló volt, ha a filmmasinák elkezdtek berregni és az ezerfényű lámpák reánk árasztották sugaraikat.”

A színésznő tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Valentino maga kérte őt partneréül mind A fekete sas, mind pedig A sejk fia című filmjeibe. Sokáig sajnos nem szerepelhettek együtt a filmvásznon, mert 1926 nyarán a színész váratlanul meghalt.

Valentino helyére Ronald Colman érkezett, hősszerelmest alakítva Bánky Vilma mellett. Az ideális színészpáros közös filmjeinek egyike A sötét angyal volt, melyet Magyarországon 1926 decemberétől lehetett látni a mozikban.


Vilma nagyon keményen megdolgozott a sikereiért...

A hollywoodi élet Vilma számára kétarcú volt. Egyrészről ott voltak a sikerek, a népszerűség, a jólét és a filmezés szeretete, másrészről a rengeteg kötöttség, amit a hollywoodi filmstúdió írt elő számára a sikerei érdekében.

“Hát, fél hétkor kelek,
- mondja egyszerűen, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról volna szó és az újságírókon a csodálkozó rémület szalad végig. - Szóval: fél hétkor kelek […] mert kilenckor már sminkelten, fésülten, toalettben, teljes munkakészen odakünn kell lennem a stúdióban... Azután folyik a munka egész napon át, kimerítően, hallatlanul idegfeszítő hajszával. Előfordul az is, hogy éjszakai felvételek vannak, akkor este nyolc órakor indul meg a munka és sokszor egész reggelig tart.”


A vágyott rabszolgaélet

"Az irigyelt hollywoodi élet tipikus rabszolgaélet. A régi rabszolgatartástól legfeljebb annyiban különbözik […] hogy ebbe a rabszolgaságba mindenki vágyódik, […] főleg azért, mert nagyon megfizetik.

Valósággal mások tulajdonává lesz az ember. Semmi szabadságom nincsen, semmi szavam nincsen. Adnak egy bizonyos számú dollárt hetenként, és ezért ki kell szolgáltatnunk minden emberi jogunkat. Nem járhatok oda, ahová akarok, nem tehetem azt, amit akarok, nem fényképeztethetem le magam, csak engedéllyel, nem vágathatom le a hajam, nem ülhetek repülőgépre […] nem hízhatom, nem fogyhatok, színpadra nem léphetek és sokezernyi egyéb kötelezettség...”
Gábor Fruzsina