2020.07.24.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Táncos lábak - porcelánból

2020.07.06.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Könyvbéli virágok

2020.06.24.
Kisfaludy Sándor Emlékház

5 láb és 8 hüvelyk kultúra

2020.06.10.
Kisfaludy Sándor Emlékház

A régmúlt üzenete egy pergamenen

2020.05.31.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Egy romantikus életút tanúi - az utazóládából

2020.05.24.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Kisfaludy Sándor múzsája hárfázott és verseket írt

2020.05.17.
Kisfaludy Sándor Emlékház

A sümegi fazekasok csodálatos öröksége

2020.04.30.
Kisfaludy Sándor Emlékház

A rejtélyes Lavater koponya - 3D-ben

2020.04.26.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Szenvedés és szenvedély

2020.04.21.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Misztikus India Sümegen

2020.04.11.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Ramassetter Vince: Sümeg mecénása

2020.03.26.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Képek a Szabadságharcból

Kisfaludy Sándor Emlékház - Sümeg
A múzeum bejárata
Cím: 8330, Sümeg Kisfaludy tér 2.
Telefonszám: (70) 466-4036
Nyitva tartás: K-Szo 9-16
2020.05.17.
Kisfaludy Sándor Emlékház
agyagművesség, kerámia, hír, iparművészet, Iparművészet, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

Sümegi fazekasok munkái
Éliás,Tóbiás,

Egy tál dödölle,
Ettél-e belőle?

Bizonyára kevesen tudják, hogy ezt a gyermekdalt annak idején Kodályné Sándor Emma Sümegen gyűjtötte. Két fazekas rossz szomszédi viszonyáról árulkodik. (VARGÁNÉ BÖRÖNDY Erzsébet: Fazekasok öröksége. A sümegi motívum-kincs, ÉT 1984. 38. 1202—1204. p.)


Népszerű mesterségek Sümegen

Sümeg múltjában kimagasló helyet foglal el a népi fazekasság és kályhásmesterség története. Erről szóló középkori adataink Károly Róbert időszakára nyúlnak vissza. A legelső fazekasok várjobbágyok voltak, akik a veszprémi püspök tulajdonában levő sümegi várnak tartoztak szolgáltatásokkal. A sümegi várban 1957 után végzett ásatások számos középkori (14-16. sz.) eredetű cserépanyagot hozott a felszínre (pl. a Szent György lovag alakjával-, kétfarkú oroszlánnal-, illetve Mátyás címerével díszített kályhacsempék).

A sümegi fazekascéh alapításának éve, illetve annak körülménye nem ismert, az biztos, hogy csak valamikor a 19. század közepe táján történhetett, mivel a 18. században alakult Keszthelyi fazekas céh tagságában öt sümegi mester neve is szerepelt.

Az 1880 és 1910 közötti időszak a sümegi népi fazekasság virágkorát élte. A Dunántúl egyik legnagyobb és legfőbb fazekasközpontjában, több mint 50 működő műhelyről van tudomásunk, ahol mintegy 80 fazekas dolgozott.


A sümegi fazekas hagyományok megmentői: a Patonai házaspár

A sümegi fazekasságot 1910-ben érte el a hanyatlás, amely a század elején általánosan jellemezte hazánk népi fazekasságát. Folyamatosan fogyott az utánpótlás, mivel a fiatalok nem láttak biztos jövőt a szakmában. Ezekben az években, évtizedekben egyre terjedt a zománcedények használata, ami szintén a fazekas mesterség visszaszorulásához vezetett.

Hogy mégsem ez történt, Patonai Ferenc és felesége Horváth Margit, valamint a napjainkban is dolgozó keresztfiúk, Nádasi János érdeme. A Patonai-házaspár az 1970-es években képes volt életre kelteni a megszűnés szélére sodródott népi mesterséget. Országos díjai jelzik azt a kitartást és tehetséget, mellyel a házaspár választott hivatását folytatta.


Állandó kiállításunk is bemutatja a sümegi kerámia történetét

Fazekas gyűjteményünkben négy nagyméretű tárlóban került bemutatásra a sümegi kerámia többszázéves története. Az állandó kiállításon számos csodálatos tárgy található, így az 1730-ból való „1730 Sümeg” feliratot viselő, s növényi ornamentikával díszített boroskancsó. Sümegi mester munkája az 1750-ből való karádi takácsok céhkorsója, az egyik legrégibb efféle céhemlékünk.

Az egyik tárlóban szemelvényeket lehet látni a vár ásatásai során előkerült régi emlékanyagból, egy másikban a 19. századi fazekasok munkáiból tekinthető meg egy válogatás (Pintér Lászlóné adománya). További két vitrinben a Patonai-házaspár emlékkiállítása látható.


Szent Flórián nemcsak a tűzöltóké volt

Gyűjteményünk őriz egy Szent Flórián alakjával díszített, hímzett zászlót, melyet Patonai Ferenc (1934-1997) adományozott a múzeumnak. A zászló felirata „St. FLORIANUSORA = PRONOBIS 1841”.
Mivel a helyi tűzoltóság csak később alakult, nagy a valószínűsége annak, hogy a sümegi fazekasok egykori céhzászlója lehetett.


A sümegi fazekasok életrajzi (kis)lexikonában (Miklósi-Sikes Csaba nyug. múzeumigazgató) 27 fazekas életrajzi adatát rögzítettük, de név szerint 117 mesterről tudtunk. A közelmúltban Szathmary Tibor térképtörténész felajánlásával, két fővel bővült az adatbázisunk.

Támogatónk a családi anyagok között kutatva rátalált két felmenőjére, nevezett Ns. Magyar László és (sz: 1801). Ns. Magyar György (sz: 1831) fazekasokra.

2019-ben települési értékké nyilvánítottuk a „Fazekas értékeinket és motívumkincsünket”, mivel a sümegi népi fazekasság évszázadokon át meghatározó szerepet játszott a településünk történetében. Munkásságuk egy sajátos formavilágot és egyéni hangvételű díszítő-, és színvilágot teremtett, olyan értéket, amit az utókornak kötelessége megismerni és megismertetni.
Oszkai Réka