2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2024.02.03.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Újabb bútoregyüttessel gazdagodott a gyulai múzeum

Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.05.05.
festészet, hír, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Milyen jó néha csak úgy kibambulni az ablakon. Nézni reggelente az ébredező várost, csodálni a naplementék izzását, hallgatni az eső kopogását az üvegen, élvezni, ahogy a fény átjárja a testünket, vagy épp beengedni a szobánkba a friss levegőt. Az ablak jelenti a természet és otthonunk közötti kapcsolatot és a ház szemeként figyeli, hogy mi történik odakinn. A belső és külső világ összekötője, a nyitott és zárt szimbóluma, jelezheti az átmenetet az életből a halálba, valamint a biztonság- és veszélyérzet megtestesítőjeként is értelmezhető. A művészeket is gyakran megihlette a téma, hiszen nincs két egyforma ablak és mindenkinek más kilátás tárul a szeme elé otthonról.

Ezekben a hetekben sok időt tölthettek az ablakok előtt, ábrándozva a szabadságról és szabadtéri lehetőségek soráról. Ne aggódjatok, el fog jönni, de addig is lássuk, ki miként értelmezte alkotásain ezt az egyszerű, de nagyszerű kérdést!

Állomások:

Csontváry Kosztka Tivadar: Önarckép, 1896
Camille Pissarro: A Pont-Neuf, 1902
Kernstok Károly: Üvegablakterv, 1911
Tihanyi Lajos: Ablaknál álló férfi, 1922
Bernáth Aurél: Reggel (Ablak), 1927
Paizs Goebel Jenő: Aranykor (Önarckép galambokkal), 1931

NÉZELŐDJ TOVÁBB ITT!