2020.07.15.
Janus Pannonius Múzeum

Pozsonyból érkezett Pécsre

2020.07.10.
Janus Pannonius Múzeum

Nyolc honvédzászlóalj alakult Pécsett

2020.07.02.
Janus Pannonius Múzeum

A nagy háború - egy hadifogoly naplójából

2020.06.26.
Janus Pannonius Múzeum

Életképek a századforduló pécsi piacairól

2020.06.24.
Janus Pannonius Múzeum

Szent Iván éjjelének "varázserejű" növényei

2020.06.22.
Janus Pannonius Múzeum

Háború a színházi kulisszák mögött

2020.06.19.
Janus Pannonius Múzeum

A szomjas törökök megadták magukat

2020.06.18.
Janus Pannonius Múzeum

Természet "hímezte" tojások

2020.06.18.
Janus Pannonius Múzeum

Milyen lehetett egy római kori bronz szűrőkészlet?

2020.06.15.
Janus Pannonius Múzeum

Piroska, a néprajzi osztály „édesanyja”

2020.06.10.
Janus Pannonius Múzeum

A holtest a jobb kezében egy pápai bullát tartott

2020.06.09.
Janus Pannonius Múzeum

Szombat esti láz - dédanyáink idejéből...

Janus Pannonius Múzeum - Pécs
Cím: 7621, Pécs Káptalan utca 5.
Telefonszám: (72) 514-040
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.04.02.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
John Berger "Korunk festője" című regényének főszereplője, a magyar származású, Angliába emigrált Lavin János fiktív életének eseményein, művészi karakterén és politikai, ideológiai nézetein finoman árnyalt hasonlóságokkal tűnik át az ekkoriban Londonban élő Péri László valóságos figurája.
Péri László: Térkonstrukció 18, 1923; színes beton relief, 53x64 cm
Persze minden megfelelés ellenére Berger műve sem egyértelműen kulcsregény, hiszen – Szebek Miklós szavaival az "Iskola a határonból" – a regényírók „bonyolult módon kotyvasztják össze hőseiket önmagukból és még egy csomó más, eleven vagy holt ismerősükből.” Másrészt éppen a Péri által is képviselt konstruktivizmus művei társadalomformáló, közösségi utópiáikkal az őket létrehozó művész életviszonyainak fontossága, az életrajz műalkotást értelmező ereje ellen is lázadnak. A geometrikus formák szigorúan szerkesztett rendje a személyes kézjegy kiiktatásával ellene mond a hagyományos táblakép ábrázolási gesztusai és témaválasztásai szubjektívizmusának. A vonalak és formák konstrukcióiban az organikus élet, s vele a művész élete sem komponense a műnek. Erre utal Péri modern ipari technológiát idéző, de azt az arte povera módjára elszegényítő anyagválasztása is. A beton művészi modernitása építészetté formálja a képet, mely a relief révén lép ki a konvencionális festmény síkjából és – Frank Stella „formázott vásznait” évtizedekkel megelőlegezve – zárt keretéből.

Térkonstrukció 18, 1923; színes beton relief, 53x64 cm;A Szépművészeti Múzeum (Budapest) tulajdona

A térkonstrukciók motívumai a térbe nyíló, teret nyitó irányvonalak mozgást inspiráló vektorai. „Könnyen egymáshoz mérhető a szerkezet és a mozgás: de hogyan lehet a szerkezetet mozgássá formálni? A kubisták meglátták a problémát, de csak a megoldás alapvonalait vázolták fel. Mindent a felszínbe építettek be; ma ennek legalább felét vissza kell szorítani.” – írja naplójában a regénybeli Lavin János. A "Térkonstrukciók" mozgásillúziója Péri művészetében a szerkezeti elemeken túl a relief filozófiája. Ahogy a dombormű, anyagának visszahúzó erejét leküzdve kiemelkedik az alapsíkból a térbe s mindig mintegy kibontakozás közben látszik, úgy lépne ki társadalmi aktivitása révén az 1920-as évek konstruktivizmusa a tisztán művésziből a politikai nyilvánosság tereibe.



Péri László, miként a regény Lavin Jánosa is a korszak baloldali művészeinek sorsát élte: rövid magyarországi művészi-politikai szerepvállalás után emigrációba kényszerültek. 1916-ban tagja volt a Gallilei Körnek és Kassák MA körének. 1919-ben Bécsen át Franciaországba menekült. 1920 körül a Szovjetunióban munkáslakótelepek tervezésében vett részt. 1922-től Berlinben élt, s Moholy-Nagy Lászlóval a Der Sturm galériájában állított ki.

1933-ban feleségével London Hampstead negyedében telepedett le. Visszatért a figurális ábrázoláshoz. Historizáló grafikai sorozatokat alkotott; Jonathan Swift "Gulliver utazásai" című művéhez készített illusztrációi a British Library gyűjteményébe kerültek.


„De egy dologra nem képes az absztrakt művészet. Nem tudja azt az érzelmi élményt nyújtani, amit a jó ábrázoló művészet tud, alig több, mint mesterség vagy szakma. (…) Az emberi életek és az ő kapcsolataik egymással nincs kimerítve mint téma, és nem is lesz soha.” – írja Péri 1962-ben életművére visszatekintve. A konstruktivizmus személytelenségét felváltja kései művészetében az egyéni érzelmek realizmusa, s így lehet aztán személyében a művész az egykori avantgárd, kísérletező, világreformáló mérnökből a romantika után újra ártalmatlan, magánéleti és megélhetési problémákkal küzdő regényhős, aki John Berger főszereplőjével, Lavin Jánossal mondhatja: „De valójában ő sem független. A művészek támogatása ma nem jelent többet jótékonykodásnál – és ez nem elég a normális élethez. Pénzforrásként marad a tanítás! Azoknak pedig, akiknek még e kis segély vagy e szerény szinekúra sem jutott osztályrészül, maradnak az asszonyok: a feleségek és a szeretők, akik azért keresnek, hogy a férfi a festőállvány előtt állhasson.
Anghy András