2020.03.17.
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum

Bezár a Budapesti Történeti Múzeum

2020.06.05.
Szépművészeti Múzeum

Irány az Olympos!

2020.06.05.
Janus Pannonius Múzeum

Füves asszonyok és vadvirágok nyomában

2020.06.04.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Márpedig a harangok nem Rómába mentek...

2020.06.04.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Apró és óriás ketyegők

Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.01.03.
BTM Vármúzeum
építészet, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A BTM Vármúzeum középkori palota-kiállításának nyugati szárnyra eső, Albrecht pincei része hosszú idő után újranyílik a látogatók előtt.

Az 1967 óta nem bolygatott műemléki épületbelsőben különböző építészeti korszakok rétegződnek egymásra: az alaptér a palota középkori ciszternája, melybe támasztékul a barokk kor során pilléreket és árkádíveket állítottak be. A középkori falazatot anyagában való megőrzése miatt sem vésni, sem bontani nem lehetett, így a felújítás nagy kihívás elé állította a projektben résztvevő tervezőket és kivitelezőket.

Az épületbelső mellett az ide eső kiállításrész tematikája is megújult: a bevezető rész a palota modern helyreállításáról és ennek tervezőjéről, Gerő László építészről emlékezik meg.Ezt követi a palota és a város vízellátásának bemutatása, végül az érdeklődők megtekinthetikaz épületek díszítésére használt, észak-itáliai stílusú, változatos mintakincsű idomtéglákat, melyek léte arra utal, hogy ‒ a közhiedelemmel ellentétben ‒ nem Mátyás király volt az első és egyetlen uralkodó, aki a budai királyi rezidencia kiépítésénél itáliai mintákat követett és itáliai mestereket alkalmazott.

A középkori királyi palota műemléki helyreállításának története

A királyi palota felújítását 1880-ban javasolták I. Ferenc József (1848‒1916) királynak, aki először Ybl Miklóst, majd annak halála után Hauszmann Alajost bízta meg a barokk királyi palota korszerűsítésével és bővítésével.Sajnos az építkezések során a középkori palota még meglévő épületmaradványainak egy része áldozatául esett. A II. világháború után folyamatosan foglalkoztak a kiégett palotaépület helyreállításával, illetve az 1946-ban meginduló ásatások során előkerültek a középkori királyi palota megmaradt alapfalai, termei, pincéi, erődítései.

A helyreállítás másfél évtizedes munkáját Gerő László építész vezetésével, folyamatos régészeti, művészettörténeti és építészettörténeti konzultációk, tervtanácsok felügyelete mellett végezték el. A tervezés fő szempontja a történeti hitelesség megőrzése volt. A középkori királyi palotát körülvevő erődrendszert alapos történeti és műemléki kutatások után rekonstruálták és részben újjáépítették, a falakon belül középkort idéző díszkerteket, azokon kívül parkokat alakítottak ki. A középkori királyi palota feltárt eredeti termeit finom mértéktartással rekonstruálták és a palota pinceszintjét bejárhatóvá, s bemutathatóvá tették állandó kiállítás számára.

A Buda, „a királyi méltóság széke és trónus” - A középkori királyi palota c. kiállításról bővebb információk itt.
Kapcsolódó kiállítás
1970.01.01. 01:00
A budavári palotaegyüttes területén az első kiállítás 1968-ban nyílt meg, az akkor frissen, 1967-ben a déli szárnyba költöztetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállítás tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt, majd gondosan helyreállított maradványai képezték, kiegészítve az itt feltárt leletekkel. tovább