Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.19. - 2020.01.19.
Pécs
2020.01.19. - 2020.01.19.
Budapest
2020.01.18. - 2020.01.18.
Budapest
2020.01.18. - 2020.01.18.
Budapest
2020.01.18. - 2020.01.18.
Balassagyarmat
2020.01.18. - 2020.01.18.
Hódmezővásárhely
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.01.17.
Székesfehérvár
2020.01.17. - 2020.01.17.
Baja - Szentistván
2020.01.17. - 2020.01.17.
Szécsény
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.16. - 2020.01.16.
Budapest
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2020.01.10. - 2020.02.07.
Dunaújváros
2020.01.10. - 2020.02.07.
Dunaújváros
2020.01.10. - 2020.01.26.
Pécs
2019.12.19. - 2020.02.16.
Budapest
2020.01.03.
BTM Vármúzeum
építészet, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A BTM Vármúzeum középkori palota-kiállításának nyugati szárnyra eső, Albrecht pincei része hosszú idő után újranyílik a látogatók előtt.

Az 1967 óta nem bolygatott műemléki épületbelsőben különböző építészeti korszakok rétegződnek egymásra: az alaptér a palota középkori ciszternája, melybe támasztékul a barokk kor során pilléreket és árkádíveket állítottak be. A középkori falazatot anyagában való megőrzése miatt sem vésni, sem bontani nem lehetett, így a felújítás nagy kihívás elé állította a projektben résztvevő tervezőket és kivitelezőket.

Az épületbelső mellett az ide eső kiállításrész tematikája is megújult: a bevezető rész a palota modern helyreállításáról és ennek tervezőjéről, Gerő László építészről emlékezik meg.Ezt követi a palota és a város vízellátásának bemutatása, végül az érdeklődők megtekinthetikaz épületek díszítésére használt, észak-itáliai stílusú, változatos mintakincsű idomtéglákat, melyek léte arra utal, hogy ‒ a közhiedelemmel ellentétben ‒ nem Mátyás király volt az első és egyetlen uralkodó, aki a budai királyi rezidencia kiépítésénél itáliai mintákat követett és itáliai mestereket alkalmazott.

A középkori királyi palota műemléki helyreállításának története

A királyi palota felújítását 1880-ban javasolták I. Ferenc József (1848‒1916) királynak, aki először Ybl Miklóst, majd annak halála után Hauszmann Alajost bízta meg a barokk királyi palota korszerűsítésével és bővítésével.Sajnos az építkezések során a középkori palota még meglévő épületmaradványainak egy része áldozatául esett. A II. világháború után folyamatosan foglalkoztak a kiégett palotaépület helyreállításával, illetve az 1946-ban meginduló ásatások során előkerültek a középkori királyi palota megmaradt alapfalai, termei, pincéi, erődítései.

A helyreállítás másfél évtizedes munkáját Gerő László építész vezetésével, folyamatos régészeti, művészettörténeti és építészettörténeti konzultációk, tervtanácsok felügyelete mellett végezték el. A tervezés fő szempontja a történeti hitelesség megőrzése volt. A középkori királyi palotát körülvevő erődrendszert alapos történeti és műemléki kutatások után rekonstruálták és részben újjáépítették, a falakon belül középkort idéző díszkerteket, azokon kívül parkokat alakítottak ki. A középkori királyi palota feltárt eredeti termeit finom mértéktartással rekonstruálták és a palota pinceszintjét bejárhatóvá, s bemutathatóvá tették állandó kiállítás számára.

A Buda, „a királyi méltóság széke és trónus” - A középkori királyi palota c. kiállításról bővebb információk itt.
Kapcsolódó kiállítás
1970.01.01. 01:00
A budavári palotaegyüttes területén az első kiállítás 1968-ban nyílt meg, az akkor frissen, 1967-ben a déli szárnyba költöztetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállítás tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt, majd gondosan helyreállított maradványai képezték, kiegészítve az itt feltárt leletekkel. tovább