2020.06.25.
Budapesti Történeti Múzeum

Egy évezredig használták még a rómaiak útját

2020.03.17.
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum

Bezár a Budapesti Történeti Múzeum

2020.09.28.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Régió, hagyomány, történet

2020.09.25.
Szépművészeti Múzeum

II. Rákóczi Ferenc többször is tette itt tiszteletét

2020.09.25.
Magyar Nemzeti Múzeum

Ars et virtus

2020.09.24.

Az anyag életre kel

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.01.03.
BTM Vármúzeum
építészet, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A BTM Vármúzeum középkori palota-kiállításának nyugati szárnyra eső, Albrecht pincei része hosszú idő után újranyílik a látogatók előtt.

Az 1967 óta nem bolygatott műemléki épületbelsőben különböző építészeti korszakok rétegződnek egymásra: az alaptér a palota középkori ciszternája, melybe támasztékul a barokk kor során pilléreket és árkádíveket állítottak be. A középkori falazatot anyagában való megőrzése miatt sem vésni, sem bontani nem lehetett, így a felújítás nagy kihívás elé állította a projektben résztvevő tervezőket és kivitelezőket.

Az épületbelső mellett az ide eső kiállításrész tematikája is megújult: a bevezető rész a palota modern helyreállításáról és ennek tervezőjéről, Gerő László építészről emlékezik meg.Ezt követi a palota és a város vízellátásának bemutatása, végül az érdeklődők megtekinthetikaz épületek díszítésére használt, észak-itáliai stílusú, változatos mintakincsű idomtéglákat, melyek léte arra utal, hogy ‒ a közhiedelemmel ellentétben ‒ nem Mátyás király volt az első és egyetlen uralkodó, aki a budai királyi rezidencia kiépítésénél itáliai mintákat követett és itáliai mestereket alkalmazott.

A középkori királyi palota műemléki helyreállításának története

A királyi palota felújítását 1880-ban javasolták I. Ferenc József (1848‒1916) királynak, aki először Ybl Miklóst, majd annak halála után Hauszmann Alajost bízta meg a barokk királyi palota korszerűsítésével és bővítésével.Sajnos az építkezések során a középkori palota még meglévő épületmaradványainak egy része áldozatául esett. A II. világháború után folyamatosan foglalkoztak a kiégett palotaépület helyreállításával, illetve az 1946-ban meginduló ásatások során előkerültek a középkori királyi palota megmaradt alapfalai, termei, pincéi, erődítései.

A helyreállítás másfél évtizedes munkáját Gerő László építész vezetésével, folyamatos régészeti, művészettörténeti és építészettörténeti konzultációk, tervtanácsok felügyelete mellett végezték el. A tervezés fő szempontja a történeti hitelesség megőrzése volt. A középkori királyi palotát körülvevő erődrendszert alapos történeti és műemléki kutatások után rekonstruálták és részben újjáépítették, a falakon belül középkort idéző díszkerteket, azokon kívül parkokat alakítottak ki. A középkori királyi palota feltárt eredeti termeit finom mértéktartással rekonstruálták és a palota pinceszintjét bejárhatóvá, s bemutathatóvá tették állandó kiállítás számára.

A Buda, „a királyi méltóság széke és trónus” - A középkori királyi palota c. kiállításról bővebb információk itt.
Kapcsolódó kiállítás
1970.01.01. 01:00
A budavári palotaegyüttes területén az első kiállítás 1968-ban nyílt meg, az akkor frissen, 1967-ben a déli szárnyba költöztetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállítás tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt, majd gondosan helyreállított maradványai képezték, kiegészítve az itt feltárt leletekkel. tovább