Eseménynaptár
2019. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2019.05.22. - 2019.05.22.
Budapest
2019.05.22. - 2019.05.22.
Budapest
2019.05.22. - 2019.05.22.
Zalaegerszeg
2019.05.22. - 2019.05.22.
Debrecen
2019.05.22. - 2019.05.22.
Budapest
2019.05.22. - 2019.05.22.
Budapest
2019.05.22. - 2019.06.30.
Budapest
2019.05.21. - 2019.05.21.
Budapest
2019.05.21. - 2019.05.21.
Budapest
2019.05.21. - 2019.05.21.
Budapest
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.18. - 2019.06.30.
Hódmezővásárhely
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.17. - 2019.06.30.
Szeged
2019.05.17. - 2019.08.31.
Pécs
2019.05.17. - 2019.09.14.
Kaposvár
2019.05.17. - 2019.08.03.
Kecskemét
2019.05.17. - 2019.06.30.
Herend
2019.05.17. - 2019.08.31.
Ópusztaszer
2019.05.15.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak paleontológusok Németországban. Ez a második eddig felfedezett röpképes ősmadár ebből a földtörténeti korszakból.

Az Alcmonavis poeschli az eddigi legkorábbi ismert madárhoz, az Archaeopteryxhez hasonlóan nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Németország területén, az Altmühl-folyó völgyében. A most felfedezett madár azonban nemcsak nagyobb, de fejlettebb is volt, mint az Archaeopteryx.

"A szárnyon az izmok tapadási pontjai arra utalnak, hogy jobb röpképességgel rendelkezett" - mondta el Oliver Rauhut, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem paleontológusa. Több jellemzője is arra utal, hogy jobban alkalmazkodott az úgynevezett evezőszárnyú repüléshez.

"Alkalmazkodása jelzi, hogy a repülés evolúciója viszonylag gyorsan előrehaladt" - magyarázta Christian Foth, az Universite de Fribourg kutatója, az eLife című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője.

Eddig az 1861-ben felfedezett Archaeopteryx számított az egyetlen jura korszakban élt ismert madárnak. Ez az állat jelenti a hüllők és a madarak között átmenetet és bizonyítja, hogy a mai madarak a ragadozó dinoszauruszok közvetlen leszármazottai.

Minden eddig talált Archaeopteryx-fosszíliára a Bajorországban lévő Solnhofer-szigetcsoportban bukkantak, egy régióban Pappenheim és Regensburg között. A késő jurában ez a terület szigetvilág volt a Tethys-óceán szélén. A hátramaradt solnhofeni litográf pala kőzetformáció mészkő alapú, palás szerkezetű kőzet, amelynek földtörténeti jelentőségét a benne rejlő nagy mennyiségű, kitűnő állapotban fennmaradt fosszília adja.

Itt találták meg az újonnan felfedezett ősmadár szárnyát is, valamint ugyanabban a dolomitlerakódásban egy újabb Archaeopteryx-fosszíliát is. "Tehát a két ősmadár nyilvánvalóan egymás mellett élt Dél-Németország akkoriban szubtropikus lagúnavidékén" - állapították meg a tudósok.

Az elmúlt évtizedekben gyakran fedezték fel őskori madarak és madárszerű dinoszauruszok mozaikjait, sok esetben Északkelet-Kínában, a kora krétakori üledékes kőzetekben.

(MTI)