2025. július 9. szerda
Lukrécia
2010.07.02.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Impozáns, több mint 60 fényképet tartalmazó kötet jelent meg a XX. századi magyar festészet meghatározó alakjáról, Kohán Györgyről. A könyvet Ibos Éva, a Móra Ferenc Múzeum művészettörténésze írta és szerkesztette. A Kohán-album - a Kossuth Kiadó gondozásában - a Magyar Festészet Mesterei sorozatban jelent meg.
Javarészt szabadiskolákban képezte magát.
A száz éve született Kohán György tehetsége korán megmutatkozott: még csak tizenhat éves volt, amikor Gyulán, egy kiállításon felfigyeltek a tehetségére. Családja azonban nem tudta vállalni a továbbtanulás költségeit, így a város prominens személyei karolták fel, és anyagi támogatásukkal megkezdhette tanulmányait a budapesti művészeti akadémián, ahol végül csak egy évet végzett el. Ezt követően különböző szabadiskolákban képezte magát.
1931-ben Párizsba utazott tanulmányútra: itt közelebbről is megismerkedett az avantgarde irányzatokkal, amelyek közül a kubizmus hatott rá a legerősebben. Utazása előtt és után több alkalommal szerepelt fővárosi kiállításokon, de nyomorúságos életkörülményei miatt - 1933-ban - mégis úgy döntött, hogy a szülőhelyéhez közeli Hódmezővásárhelyen telepedik le.
Az Alföld festője
A környezet nagy hatással volt Kohán szellemi fejlődésére: érdeklődése egyre inkább a tanyai életforma ábrázolása felé fordult, ám - a 19. századi festőkkel ellentétben - társaival nem csupán a látvány romantikáját rögzítették, de szociografikus érzékenységgel, belülről átélve ábrázolták az itteni életformát.
"Alföldi témájú festészete idővel egyre inkább kiteljesedett, ám emellett változatlanul izgatták az avantgarde hagyományai is. Szinte két életművet épített egymással párhuzamosan, amelyek nem csak szándékukban, de kifejezésmódjukban, sőt az anyaghasználatban is különböznek egymástól. Alföldi képeit olajjal, elemző műveit pedig viaszkrétával alkotta. Az érzelem és a logika pályája utolsó szakaszában összeötvöződött: realista indíttatású alföldi festészetét a konstruktivizmus fegyelmével párosította, geometrizáló kísérleteibe pedig az alföldi témáit is bevonta" - írja Ibos Éva művészettörténész, a kiadvány szerzője.
Javarészt szabadiskolákban képezte magát.
A száz éve született Kohán György tehetsége korán megmutatkozott: még csak tizenhat éves volt, amikor Gyulán, egy kiállításon felfigyeltek a tehetségére. Családja azonban nem tudta vállalni a továbbtanulás költségeit, így a város prominens személyei karolták fel, és anyagi támogatásukkal megkezdhette tanulmányait a budapesti művészeti akadémián, ahol végül csak egy évet végzett el. Ezt követően különböző szabadiskolákban képezte magát.
1931-ben Párizsba utazott tanulmányútra: itt közelebbről is megismerkedett az avantgarde irányzatokkal, amelyek közül a kubizmus hatott rá a legerősebben. Utazása előtt és után több alkalommal szerepelt fővárosi kiállításokon, de nyomorúságos életkörülményei miatt - 1933-ban - mégis úgy döntött, hogy a szülőhelyéhez közeli Hódmezővásárhelyen telepedik le.
Az Alföld festője
A környezet nagy hatással volt Kohán szellemi fejlődésére: érdeklődése egyre inkább a tanyai életforma ábrázolása felé fordult, ám - a 19. századi festőkkel ellentétben - társaival nem csupán a látvány romantikáját rögzítették, de szociografikus érzékenységgel, belülről átélve ábrázolták az itteni életformát.
"Alföldi témájú festészete idővel egyre inkább kiteljesedett, ám emellett változatlanul izgatták az avantgarde hagyományai is. Szinte két életművet épített egymással párhuzamosan, amelyek nem csak szándékukban, de kifejezésmódjukban, sőt az anyaghasználatban is különböznek egymástól. Alföldi képeit olajjal, elemző műveit pedig viaszkrétával alkotta. Az érzelem és a logika pályája utolsó szakaszában összeötvöződött: realista indíttatású alföldi festészetét a konstruktivizmus fegyelmével párosította, geometrizáló kísérleteibe pedig az alföldi témáit is bevonta" - írja Ibos Éva művészettörténész, a kiadvány szerzője.