Eseménynaptár
2018. július
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.07.01. - 2018.07.31.
Tiszafüred
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
2017.05.25.
hír, színházművészet, színháztörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A száz éve született Szörényi Éva emlékére nyílik kiállítás Színészdal címmel pénteken a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Szörényi Éva
A kamarakiállítás megnyitóját Szörényi Éva (1917-2009) színésznő születésének századik évfordulóján, május 26-án 16 órakor tartják a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A megnyitón köszöntőt mond Ács Piroska, a PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója.

A megnyitó alkalmával adják át ünnepélyes keretek között Szörényi Éva hagyatékát, amelyet Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója vesz át. A tárlatot Jeszenszky Géza volt külügyminiszter nyitja meg. Szörényi Évára családtagjai és az Amerikai Egyesült Államokban élő tisztelői emlékeznek. A Magyar Hollywood Tanács nevében Bokor Balázs elnök beszél. Az eseményen Söptei Andrea, a Nemzeti Színház Szörényi Éva-díjas színművésze is közreműködik.

A kiállítás ismertetője szerint Szörényi Éva hetvenöt éves színészi jubileumi estjét Színészdal címmel rendezték meg Hollywoodban. A színésznő önálló estjein gyakran szavalta Petőfi Sándor versét. "A reformkor lánglelkű költője megkapóan vallott a színjátszó személyek feladatáról, Szörényi Éva sorsa pedig bizonyította, hogy a vérzivataros huszadik században is lehet a színész apostol az erkölcs mezején" - írják.

A jubileumi kamara-kiállítás nemcsak a magyarországi karrier állomásait mutatja be, beszámol Szörényi Éva emigrációban töltött éveiről, művészi feladatairól és közéleti szerepéről is.

A tárlat megnyitóján Szörényi Éva családja a színésznő fényképeit, könyveit, fellépő ruháit, kitüntetéseit, okleveleit a múzeumnak ajándékozza.

Szörényi Éva 1917-ben született Budapesten. A színésznő szakmai színvonalában és hosszában egyaránt kiemelkedő pályát futott be. A Színművészeti Akadémia elvégzését követően több mint húsz éven keresztül a Nemzeti Színház tagja volt. Több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy magyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban és Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a főszerepet.

A magyar közönség majd 30 film főszereplőjeként láthatta, köztük a Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), továbbá a Szüts Mara házassága (1941), a Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940) című alkotásban.

A Nemzeti Színház forradalmi bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, amelynek leverését követően hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Államokban előbb a keleti parton, majd Los Angelesben élt. Hivatását folytatta, a színpadon és a televízióban is játszott. Számtalan jótékony célú produkciót, színházi és irodalmi előadást rendezett szerte a világon. Életét a szülőföldjüktől távol szakadt magyarok összefogásának szentelte. Életművét számtalan kitüntetéssel díjazták.

Szörényi Éva páratlanul tevékeny életében egyedülálló hagyatékot hagyott hátra; több mint 75 éves színészi pályafutása, továbbá 1956 szellemének őrzése során számos alkalommal és helyszínen lépett fel. A XX. század színházi és filmművészetében meghatározó jelentőségű, Kossuth-díjas művésznő családja már korábban kifejezte készségét, hogy a tárgyi hagyatékot (kép-, film- és hangfelvételeket, írásokat) magyarországi megőrzésre, ápolásra és feldolgozásra ajánlja fel.

(MTI)