2025.12.12.
Bajor Gizi Színészmúzeum

Aase díj átadása A Bajor Gizi színészmúzeumban

2025.12.11.

Ünnepváró verskút

2025.12.08.
Alföldi Galéria

Kidobásra ítélt tárgyak aranykora

2025.11.28.
Katona József Múzeum

Szenzációs leletekre bukkantak a régészek

2025.11.27.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

Lemondó nyilatkozat a fürdőszobából

2025.11.09.

Névtelenek temetője

2025.11.04.
Erdős Renée-Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem

Rákosmenti, helytörténeti blog indult

2013.04.25.
hír, Ókor, régészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

Nem mindennapi időutazásra hívja látogatóit a berlini Pergamonmúzeum, melynek legújabb időszaki kiállítása a világ első metropoliszának életébe és működésébe nyújt betekintést. Az Uruk - Az 5000 éves megacity címen futó történelmi tárlat az ókori Mezopotámia legnagyobb városát, a sumérok lakta Uruk városállamát mutatja be a legértékesebb leletek - több ezer éves maszkok, szobrok, használati tárgyak, ékszerek, ékírásos kőtáblák és kerámiakincsek - felvonultatásával.

 

Életre keltik a sumér metropoliszt.

 

Az egyik legősibb, ókorimezopotámiai város, Uruk története a régészeti emlékek tanúsága szerint mintegy ötezer évre nyúlik vissza. Az Eufrátesz alsó folyásánál elterülő, sumérok lakta terület már a Kr.e. 4. évezredben komoly befolyásra tett szert a térségben, az ún. Uruk-kultúra hatása pedig egészen a Földközi-tengerig, az Iráni-fennsíkig és Törökországig terjedt.

 

Uruk minden bizonnyal az emberiség történelmének első metropolisza, ahol igen fejlett, szervezett városi élet folyt. A sumér városállama a kifinomult gazdasági és adminisztratív rendszer bölcsője - magyarázta Michael Eissenhauer múzeumigazgató a sajtótájékoztatón.

 

Ezt a vélekedést támasztja alá a sivatagban feltárt megannyi sumér kincs is, többek közt azok a tucatjával talált, vágott peremű edények is, melyeket a város olcsón, "tömegtermelésben" gyártott közösségi eseményekre és építkezésekre, feltehetően a gabonafejadagok kimérésére.

 

A legújabb leleteket most először láthatja a közönség.

 

Tény, hogy a virágzó sumér település a maga 40-50 ezer lakosával a kor legnépesebb városnak számított, sőt, több kilométeres városfalával, többszintű településhálózatával és társadalmi szervezettségével bizonyíthatóan magán viselte a fejlett városállam jeleit. A világ első metropolisza nem csak gazdasági, kulturális téren is élen járt, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az ékírás létrejötte, melynek fejlődése a leletek alapján a kezdetektől egészen a kiforrott szövegekig végigkövethető.

 

Ami az ókori metropolisz történelmi hagyatékát illeti, a városállam feltárásában német régészek játszották a legnagyobb szerepet, akik 1912-től kezdve több ízben is ásatásokat végeztek a mai Irak területén. A feltárás során gazdag írásos és tárgyi anyag került elő, melyek segítségével a kutatók nem csak a mindennapi élet, de a hajdani város kinézetéről is képet alkothattak.

 

Az egykori Uruk városállam - a mai Varka - romjainál legutóbb a télen folytak munkálatok, melynek legújabb, frissen feltárt leletei a berlini kiállításon kerülnek először a nagyközönség elé.

 

Berlin után Mannheimbe költözik a történelmi tárlat.

 

Az Uruk - Az 5000 éves megacity címen futó történelmi tárlat április 25-étől szeptember 8-áig a berlini Pergamon Múzeumban, 2013. október 20-ától 2014. április 21-éig pedig a mannheimi Reiss-Engelhorn Múzeumban tekinthető meg. A Pergamon Múzeum hétfőtől vasárnapig 10 órától 18 óráig várja a látogatókat, a teljes árú belépő 14 euróba, a kedvezményes jegy 7 euróba kerül.

Kovács Adrienn