2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2024.02.03.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Újabb bútoregyüttessel gazdagodott a gyulai múzeum

2024.01.25.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Múzeumi innováció Gyulán

Néprajzi Múzeum - Budapest
Néprajzi Múzeum látványterv
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út - Ötvenhatosok tere
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: K-V 10-18
2023.01.23.
hír, zene
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A január 17-én megnyílt kiállítás interaktív zenei kiállítás a különböző népek és kultúrák hangszereit mutatja be a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiből A Néprajzi Múzeum által szervezett vándorkiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból érkezik Marosvásárhelyre.
síppal_sobbal_didzserudival
Amikor hangszerekről beszélünk, általában zenélésre használt eszközökre gondolunk. Ugyanakkor zenéléshez néha olyan eszközöket is igénybe veszünk, amelyek eredetileg más célra készültek, így tehát inkább azt mondhatjuk: hangszer minden olyan eszköz, amelynek hangkeltés a funkciója. Hangszerként funkcionálhat egy kéreggel befedett gödör is, amelyen lábbal pufogó hangot hallatnak.

Szerte a világon előfordulnak olyan hangszerek, amelyek a kultúrák közötti vándorlással, átadás-átvétel során kerültek egyes népekhez. Ugyanakkor vannak olyan hangszerek is, amelyek egymástól függetlenül jöttek létre a világ különböző pontjain. Ilyenek például a furulyák és a dobok, amelyek bizonyos formában szinte mindenhol felbukkannak.

Napjainkban a hangszerek egy sajátos elterjedési formájával találkozhatunk: a különböző zenei fesztiválokon egyre többször hallhatunk tőlünk távoli, gyakran Európán kívüli zenei kultúrákból merítő együttesekkel. A megszólaltatott hangszerek sokszor ismeretlenek, egzotikusak számunkra.

A magyar kutatók mindig nyitottak voltak más kultúrák értékeinek megismerésére. Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, emellett foglalkozott a szomszéd népek népzenéjével is, megfordult a törököknél és más ázsiai népeknél is. De Sárosi Bálint afrikai és Vikár László ázsiai kutatásai szintén nemzetközi jelentőségűek. Nemcsak a zene, hanem a hangszerek gyűjtésében is élen jártak. A Néprajzi Múzeumot megalapozó nagy tárgyegyüttesek kezdettől tartalmaztak népi hangszereket is. Xántus János 1869–1870 közötti kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például 90 hangszer, illetve hangszeralkatrész található. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Néprajzi Osztályba került tárgyak között szintén vannak zenével kapcsolatosak: osztják sámándobok, csontdoromb, kéthúrú hegedű, hárfafélék és énekszámláló pálcikák.

„A Néprajzi Múzeum számára kultúrstratégiai intézményként kiemelten fontos a határon túli múzeumokkal való együttműködés. Ennek épp úgy része közös kiállítási és közönség programok megvalósítása, mint a szakmai, kutatói együttműködés” – mondta dr. Kemecsi Lajos, a budapesti intézmény főigazgatója.

A Síppal, dobbal, didzseriduval… c. kiállítás a Maros Megyei Múzeumban néhány példán keresztül bemutatja a hangszerek felosztásának rendszerét és a Föld különböző kontinensein megtalálható változatos hangszerek összehasonlításával a hasonlóságaikat vagy a különbözőségeiket. A csoportosítás alapjául a nemzetközi gyakorlatban elfogadott HORNBOSTEL és SACHS rendszere 4 főcsoportját használja: idiofon, membranofon, chordofon és aerofon hangszerek. A látogatók meghallgathatják néhány kiállított hangszernek a hangjátt, és kipróbálhatnak bizonyos hangszertípusokat is.

A kiállításban zenepedagógiai programok is lesznek gyerekek számára. A tárlat 2023. április 30-ig látogatható.