Szolnokon 1933-ban alakult a városi múzeum, mely 1952-ben kapott helyet a Kossuth téren álló szép klasszicista épületben. Az épület 1860-ban eredetileg bérháznak készült, majd Magyar Király Szállodaként működött. A műemléképület teljes rekonstrukciója 1996-ra fejeződött be, s erre az évre elnyerte az Év Múzeuma címet, majd 2004-ben ismét megkapta e kitüntető elismerést.

Itt őrzik a megye teljes régészeti, képzőművészeti és a legnagyobb néprajzi, történeti gyűjteményét. A gyűjtő-, kiállító tevékenység mellett komoly kutatómunka folyik az intézményben, melyet mintegy 50000 kötetes szakkönyvtár segít elő.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében - mint mindenütt az országban - 1962-ben alakult meg a megyei múzeumi szervezet, s ezzel a korábban közvetlen minisztériumi irányítás alatt álló intézmények megyei fennhatóság alá kerültek. Az országosan, sőt nemzetközileg is számon tartott kutatómunka elismeréseként a megyei múzeumi szervezet 1984-ben elnyerte az akadémiai kutatóhely címet.

A megyei szervezet központi múzeuma a Szolnokon működő Damjanich János Múzeum. Gyűjtőterülete régészet, természettudomány, néprajz, képzőművészet, iparművészet, numizmatika, történettudomány, irodalomtörténet tárgykörben Jász-Nagykun-Szolnok megye egészére kiterjed.

Megalakuláskor a vezető szerepet betöltő Damjanich János Múzeum mellett a szervezetben öt tagmúzeum működött: a Jász Múzeum Jászberényben, a Kiss Pál Múzeum Tiszafüreden, a Györffy István Nagykun Múzeum Karcagon, a Finta Múzeum Túrkevén és a Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszaföldváron. A megyei szervezet azóta két tájmúzeummal gyarapodott, tagjaink sorába került a Helytörténeti Múzeum Kunszentmártonban és a Túri Fazekas Múzeum Mezőtúron.