Az Andrássy család Erdélyből származó magyar mágnáscsalád volt. A 16. század végén Magyarországon telepedtek le, a 17. század végén pedig két ágra oszlottak. Andrássy Dénes gróf 1835. november 18-án, Gömör megyében, Várhosszúréten született. Dénes gyermekkorát és korai ifjúságát a várhosszúréti kastélyban töltötte. A szülők magánúton biztosították Dénes művelődését Várhosszúréten és Sárréten. Az 1848-49-es szabadságharcot követően a család gyakran változtatta tartózkodási helyét. 1856-ban, miután Bonnban jogi tanulmányait befejezte, rövid ideig a bécsi kancellária fogalmazójaként dolgozott.

A betléri múzeum gyűjteményében mintegy 55 darab különféle szakmai, gépészeti jellegű rajzot őriznek. Nincs tehát kizárva, hogy az 1851-1853-as években szakmai képzésben is részesülhetett. A további számos Dénestől származó munkából viszont kiderül, hogy a jogi gyakorlatnál jobban vonzotta őt a képzőművészet.

Bécsi tartózkodási ideje alatt, 1866-ban megismerkedett Hablawetz Franciskával. A menyasszony polgári származására való tekintet nélkül, Dénes gróf 1866. április 6-án, Pisában nőül vette Franciskát. E házasság következménye az atyai örökségből való kizárás. 1871-ben Dénes öccse, Andrássy V. Györgynek Madeira szigetén bekövetkezett hirtelen halála, 1872-ben pedig édesapja halála után, visszanyerte az eredeti, elsőszülöttségi jogát.

A grófi pár egész életére a jótékonykodás volt jellemző. Még ma is megtalálhatók azok az iskolák, árvaházak, templomok és hasonló intézmények épületei, amelyek a házaspár mély szociális érzékét dokumentálják. Dénes gróf volt az, aki 1898-ban, elsőként Magyarországon 256.000 koronás alapítványt létesített, amely a saját uradalmi tisztikarának nyugdíjalapítványaként szolgált. Legtöbb adománya, természetesen, Rozsnyó városnak és a környező községeknek jutott.

A kiállítás első része a családot és a helyszínt mutatja be, rövid történeti áttekintést ad az Andrássyakról, valamint betléri kastélyukról és krasznahorkai várukról, a betléri ág életének két fő helyszínéről. Mind az Andrássyak, mind pedig a két helyszín bemutatására grafikák, fotók szolgálnak, tárgyi dokumentum-anyaggal kibővítve.

A második rész Andrássy Dénes személyével foglalkozik, tanulmányaival, ízlésével, képzettségével - itt mutatunk be műveiből csaknem száz rajzot, akvarellt, festményt.

A harmadik rész témája a gyűjtés története, Andrássy Dénes műpártolói tevékenysége, illetve a műgyűjtemény maga, valamint az annak őrzésére felépített krasznahorkaváraljai képtárépület, a korszak egyetlen ilyen emléke. A jelenleg jórészt a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött festmények közül egy kölcsönkért kép illusztrálja a gyűjtemény anyagát, valamint korabeli fotók, dokumentumok és a képtár Münchenben kiadott katalógusa. Itt láthatjuk Andrássy Dénes gróf Róna József által készített mellszobrát, amelynek egészalakos változatát a műcsarnok előcsarnokában tervezték fölállítani, műpártoló tevékenységéért hálából.

A negyedik rész az Andrássy Dénes-Franciska mítosz bemutatása, a krasznahorkai várban berendezett Andrássy Franciska ereklyemúzeum műtárgyaiból válogatott tárgyak, grafikák, festmények, fotók, dokumentumok segítségével. Az utolsó rész a Krasznahorka vára közelében emelt mauzóleum épületével foglalkozik, e különleges emlék bemutatásához rendelkezésre állnak az eredeti tervek, makett, rajzok, akvarellek.

A kiállítás tárgyait a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Kastélymúzeuma kölcsönözte.

A tárlat rendezője: Dr. Basics Beatrix, művészettörténész, főigazgató-helyettes