Claude Monet, az impresszionizmus francia mestere után - akinek műveiből a Grand Palais rendezett legutóbb nagyszabású kiállítást - keddtől Edouard Manet-re, a festészet másik nagy múlt századi megújítójára (1832-1883) emlékeznek Párizsban.


Az Orsay-múzeum keddtől idézi fel a merész művész életútját, Manet a modern világot úgy vitte be a festészetbe, hogy a nagy mesterek örökségére támaszkodott, és ezzel rendre vitákat váltott ki. Guy Cogéval, az Orsay-múzeum elnöke "a modern festészet fároszának" nevezte Manet-t, olyan mesternek, akinek alkotásaiban "a tragikum és az irónia egyaránt helyet kapott".

28 év után újra Manet-kiállítás...

Július 3-ig a múzeumban Manet csaknem 140 alkotása lesz látható: ezek közül 84 festmény, a többi pasztellkép, akvarell, rajz, mindehhez még mintegy harminc mű járul kortársaitól. Bár alkotásai sok múzeumban megtalálhatók, külön Manet-kiállítást utoljára 28 éve rendeztek Párizsban, a művész szülővárosában.

Az anyag összegyűjtése az Orsay számára sem volt egyszerű vállalkozás, bár Manet több mestermunkáját is ez a múzeum őrzi. A francia állam semmit nem vásárolt Manet-től, így halála után művei hamar szétszóródtak külföldön.

Az 51 éves korában elhunyt Manet csupán húsz éven át festett. "Négyszáz művét hagyta az utókorra, míg Claude Monet háromezret" - jegyezte meg Stéphane Guégan, a kiállítás biztosa.

Nem festőnek készült.

Manet az igazságügyi minisztérium egyik magas rangú vezetőjének fiaként nem készült festőnek. Miután azonban megbukott a tengerésztiszti iskola felvételijén, Thomas Couture-nek, a hivatalos művészeti iskola egyik mesterének műhelyében kezdett tanulni. 1861-ben állította ki a festészet éves seregszemléjén, a Szalonon "M. és Mné portréja" című művét, amelyen meghatóan ábrázolta szüleit, nevezetesen betegsége miatt legyengült apját - a fogadtatás hűvös volt.

Manet nem mondott le ambícióiról: egész pályája során arra törekedett, hogy visszatérjen a Szalon kiállítói közé. A bírálat sem riasztotta el: végül élete végén elnyerte az annyira szomjazott elismerést. Ám pályája kezdetét sorozatos botrányok jelezték...

A Le déjeuner sur l'herbe (Ebéd a szabadban) című nagy méretű alkotása, amelyet a hivatalos Szalon által visszautasított művészek 1863. évi kiállításán mutatott be, két elegáns diák piknikjét ábrázolja egy meztelen, illetve egy másik, vetkőző fiatal nő társaságában. "A kényes témával a festő Rafaelre és Tizianra utal, a mai világra alkalmazva a mitológiai képek tradícióját" - kommentálta a maga idején hevesen bírált képet a kiállítás biztosa.

Merész képei éles vitákat váltottak ki.

Victorine Meurent modell meztelenül pózolt a képhez. Két évvel később a vöröshajú lány Olympia alakjában jelenik meg: a kurtizán kezével takarja el azt, amit nem illik megmutatni: lábánál egy fekete macska őrködik. Ezt a képet az 1865-ös Szalonon a Krisztust kigúnyolják a katonák című alkotással együtt mutatták be: mindkettő éles vitát váltott ki.

Manet-t 1874-ben meghívták az impresszionisták első kiállítására, de idősebb volt náluk, és erre hivatkozva nemet mondott. 1879-ben politikai fordulatot hozott a radikálisok választási győzelme. Manet Chez le pere Lathuille (Lathuille apó kocsmájában) című játékos képe nagy sikert hozott alkotójának a megváltozott hangulatú Szalonon.

Innentől kezdve inkább a női témákra koncentrált: párizsi hölgyeket festett meg. A lelkes republikánusként ismert Manet történelmi képeket is alkotott.


(MTI/AFP)