Az egykori vásárokat megidéző, a helyi kistermelők és kézművesek termékeit népszerűsítő vásárt rendez szombaton a Gyulai Vár. A Szent Mihály-napi vásár tudatos szolgáltatás fejlesztés eredménye, amely a jövőben folytatódni fog.

Ahogyan minden más település esetében, Gyula gazdasági életében is nagy szerepet játszott a kereskedelem. Blazovich László levéltáros, egyetemi tanár, középkorkutató szerint az itt élt kereskedők jelentős bevételét a távolsági állatkereskedelem adta. Ám a szakember szerint a távolsági kereskedelembe kapcsolódás megkönnyítését biztosító jogok mellett a vásár- és piactartás joga is fontos szabadságjoga volt a városnak.

Gyulán hetipiacot már a 14. században is tartottak, 1384-ben említi nevét egy oklevél. 1467-ben a Szent Mihály napi országos vásárt említették meg. 1528-ból pedig már két vásárról is tudunk, a Szent Mihály mellett a Szent György-napiról is. Karácsonyi János püspök, történetíró pünkösdi és Szent György napi vásárról is ír. Corvin János a piactartás jogát a városnak adta, amely jog megszerzése jelentősen hozzájárult a város tekintélyének további emelkedéséhez.

A vásártartás tehát rendkívüli jelentőséggel bírt a középkorban, s egyértelmű, hogy Gyula fejlődésében is komoly hatással bírt; a település a 15-16. század fordulóján tágabb régiójának legnépesebb mezővárosává nőtt. Közel háromszor annyian lakták, mint Békést és a mai Arad megyében található Simándot. Méretben csak a távolabb fekvő Szeged és Debrecen előzte meg.

Az egykori vásárok jelentőségének történelmi tényére is szeretnék felhívni a figyelmet ezen események felidézésével a gyulai vár munkatársai. Tavasszal már rendeztek egy vásárt, s most tovább bővítve, újabb szolgáltatásokkal kiegészítve, Szent Mihály napján is erre hívják a történelem és a látványosságok kedvelőit.

A kézműves termékeknek helyet adó ökopiac mellett mesterségbemutatók, korabeli tánctanítás, krumplis pogácsa sütése, mustkészítés, korabeli ügyességi játékok, apródjelöltek keresése, vásári komédiások produkciója is megjelenik a szeptember 30-i programban. A szervezők fő célja e mellett, hogy a környezettudatosság elvét szem előtt tartva népszerűsítsék a helyi kistermelők és kézművesek termékeit.

A Portéka Kézműves és Termelői Közösség tagjai a vár előtt megvalósuló vásár mellett a várudvarban is várják majd az érdeklődők, ahol 10 és 16 óra között kétórás etapokban 4-4 mesterségből bemutatót is tartanak. A várudvaron élő állatokkal találkozni majd, de lehetőség lesz pogácsát sütni és mustot készíteni. A vásár eseményei mellett a vár garantált programjai is várják a látogatókat; nem marad el tehát az egyedülállósága okán méltán népszerű solymászbemutató sem.

Az egésznapos programon való részvételt a vár munkatársai segítik is; a belépés ezen a napon a Kerecsényi-kapun keresztül történik majd, a belépőjegy mellé plusz 500 forintért vásárolt karszalaggal pedig azon a napon korlátlan számban lehet bemenni a történelmi épületbe.

Az egésznapos belépést biztosító karszalagot a Szent Mihály-napi vásárt követően is árusítani tervezik a Gyulai Várban.