Ezen a hétvégén olyan intézmények nyitják meg Önök előtt a kapuikat, melyek a nyilvánosság elől egész évben rejtve vannak, olyan raktárok mélyére kukkanthatnak be, ahova földi halandók egyébként be nem tehetik a lábukat, s olyan kulisszatitkokat ismerhetnek meg, amelyeket az év többi napján mélységes titoktartás övezi...

Múzeumok, középületek, műemlékek, templomok és fürdők várják 2020. szeptember 19-20-án vidéken és a fővárosban a látogatóikat - épületvezetésekkel, koncertekkel és más érdekességekkel... hogy megismerhessék ezeket úgy, ahogy máskor soha...


PROGRAMOK A HELYSZÍNEN:

Sándy Gyula építész munkássága
Szeretettel várjuk a helytörténet és a templomépítészet iránt érdeklődőket egy templomi sétával egybekötött előadásra.
Sándy Gyula (1868-1953) a századforduló és a két világháború közötti Magyarország egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze volt. Épületein a középkori stílusokat előszeretettel vegyítette a magyaros szecesszióval illetve a népművészetből vett elemekkel. Számos evangélikus templomot tervezett, melyeken a felvidéki pártázatos reneszánsz is megjelenik. A pestújhelyi templom fa mennyezete arról is árulkodik, hogy Sándy rendkívül jól értett az ácsmunkához...
14.00-15.00 Sándy Gyula (1868-1953) építész munkásságáról előadást tart Bodó Péter művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa
15.00- 16.00 Templomnéző séta, a gyülekezetet bemutatja Szabó András, a Pestújhelyi-Újpalotai Evangélikus Egyházközség lelkésze

Időpont(ok): 2020.09.19. (szombat) - 14:00 - 16:00


Tárlatvezetés a "Palota földjén - Hagyomány és sokszínűség" c. állandó kiállításban
Rákosalota területe már az őskorban lakott volt. A település nevét először egy 1347-es oklevélben említik. A török uralom idején a vidék szinte teljesen elnéptelenedik, de az első népszámlálás idején (1784-87) már 900 lakosa van. Az 1846-ban megnyílt Pest-Vác vasútvonal, mely a települést is érintette jelentős változásokat hozott, és a gazdálkodásból, növénytermesztésből élő községből hamarosan város lett. A polgárosodással egyesületek, egyletek, társaságok szerveződtek, céljaik, érdekeik a helyi társadalom átalakulásaival párhuzamosan formálódtak.
Villasor, lakótelepek (nemcsak Újpalota), iskolák, vendéglők, emlékművek, gyárak - mind Palota sokszínűségét jelképezik. Itt működött a Liwa-malom, Rákospalota legrégebbi ismert őrlőmalma, mely Budapest utolsó működő vízimalma volt. A sokszínűséghez a felekezetek és templomaik is hozzájárultak.
A kiállítás megemlékezik azokról a jeles palotaiakról, akik életük és tevékenységük révén szorosan kapcsolódnak a településhez.
215 tárgy, 180 négyzetméteren - festmények, grafikák, fotók, domborművek, tárgyak, dokumentumok, ereklyék. Palota múltja és jelene, melyek jövőjének alapját adják.

Időpont(ok): 2020.09.19. (szombat) - 11:00 - 12:00


A vesszőfonás hagyománya
A kosárfonás mesterség, vagy paraszti kézművesség? Kovács Zoltán kerítésfonó, iparművész előadását hallgathatják meg a vesszőfonás történetéről, az alapanyagról, a technikáról és a fonott portékák gazdag világáról.

Időpont(ok): 2020.09.19. (szombat) - 16:00 - 17:00


SÉTÁK:

Temetői séta
Szeretettel várjuk a Kulturális Örökség Napjai keretében megrendezett Rákospalotai temető-sétára, ahol neves rákospalotai családok sírjait felkeresve helytörténeti érdekességeket mutat be az érdeklődők számára Pintér Zsuzsanna a Pestújhelyi Közösségi Ház helytörténet iránt elkötelezett vezetője és Ádám Ferenc helytörténész - muzeológus, az Erdős Renée Ház vezetője.
A program ingyenes, előzetes regisztrációhoz nem kötött.

Időpont(ok): 2020.09.20. (vasárnap) - 15:00
(Találkozó:Rákospalotai temető, Mindenki sírja)
Időtartam: 1,5 óra


TOVÁBBI PROGRAMOK - TÉRKÉPES KERESŐVEL