A program már nem tekinthető meg.
Megpörkölte már a lábát a Szent Iván Éji tüzekkel? Idén ugye már hallani sem akar róla... Nos, akkor mi megmutatjuk Önnek, hogy másképp is el lehet tölteni az év legrövidebb éjszakáját! Június 22-én fővárosi és vidéki múzeumok lesik a tartalmas szórakozásra vágyó közönség kívánságait. A programkínálatot számos egyetem, könyvtár, galéria kínálata színesíti...
PROGRAM:18:00 - 0:00 Kerti programok - Kalligráfia, száriba öltözés, hanbok-próba, kézműves foglalkozás
18.00-22.00 Az ELTE Konfuciusz Intézet kalligráfusai kínai nevet adnak az érdeklődőknek
A látogatók kipróbálhatják a kínai szépírást, azaz a kalligráfiát, és kínai nevet is kérhetnek maguknak a Konfuciusz Intézet tanáraitól.
18.00-21.00 Próbálj fel egy szárít! Száríba öltözés és fotózás / Amrita Sher-Gil Központ, Indiai Nagykövetség
18.00-22.00 Koreai kalligráfia-workshop (Munbangsau) / HanYou Alapítvány, Koreai Kulturális Központ
19.00-23.00 Koreai kézműves foglalkozás (Mackótanya Kézműves Foglalkoztató Műhely) / HanYou Alapítvány, Koreai Kulturális Központ
20.30-22.30 Hanbok-próba - Öltözz tradicionális koreai viseletbe! / HanYou Alapítvány, Koreai Kulturális Központ
18.00-24.00 Ázsiai Étterem
18:00 - 18:15 Kínai hagyományos hangszerbemutató - Liang Jing, az ELTE Konfuciusz Intézet tanára
Liang Jing, az ELTE Konfuciusz Intézet tanára ezen az estén a guzheng nevű ősi kínai húros hangszert szólaltatja meg a nagyközönség előtt. A guzheng egy téglalap formájú, 21 selyemhúrral felszerelt, fából készült citeraféle. Kínában kedvelt zenekari hangszer volt, az udvari együttesekben, operákban és a népzenében is fontos szerepet kapott, ma pedig már szólóhangszerként is használják.
18:30 - 19:00 Japán teaszertartás-bemutató - Hayashi Toshio, a Japán Alapítvány Budapesti Iroda nyelvoktatási szaktanácsadója
A több évszázados múlttal rendelkező teaszertartás gyönyörűen ötvözi magában az olyan japán tradicionális művészeteket, mint az ikebana, a kalligráfia vagy a lakkművészet, s szigorú szabályrendszere remekül példázza a japánok etikettjében, hétköznapi tevékenységeiben megfigyelhető normákat. E hagyomány rejtélyeibe enged bepillantást Hayashi Toshio, a Japán Alapítvány Budapesti Iroda nyelvi szaktanácsadójának bemutatója a Múzeumok Éjszakáján.
19:00 - 19:30 Csodálatos Indonézia-Indonéz gamelán zene és indonéz tradicionális táncok - Budapesti Indonéz Nagykövetség
19.00-19.20 Jávai gamelán koncert a Topong Bang együttes előadásában
Az 1999-ben alapított Topong Bang gamelánegyüttes Indonézia budapesti nagykövetségén működő, tradicionális közép-jávai gamelánzenét játszó zenekar. A tradicionális közép-jávai gamelánzene a számos délkelet-ázsiai gamelán dialektus közül a legnyugodtabb, legelmélyültebb jellegű.
19.20-19.25 Joged tánc Bali szigetéről, balinéz rindik hangszeres kísérettel (táncosok: Irda Risdiarti, Kis Veronika; zenészek: Térfy András - rindik, Szatai Márton - cengceng)
A joged egy balinéz szekuláris, tehát nem szertartásokon előadott néptánc. Egy, két vagy több táncosnő jelenik meg a tánctéren, akikért versengenek a férfiak, és egymást felváltva táncoltatják meg őket bambusz gamelán kísérettel. Eredetileg különböző falusi népünnepélyekkor táncolták, mint például rizsaratás után, ma már azonban igen elterjedt.
19.25-19.30 Saman tánc az észak-szumátrai Aceh tartományból, Magyarországon tanuló indonéz diákok előadásában
A Saman, azaz ezer kéz tánca néven ismert indonéziai tánc jellegzetességei a rendkívül gyors ritmus, illetve az, hogy a táncosok teljesen egyszerre, harmóniában mozognak - ráadásul ülve!
19:45 - 20:30 Tradicionális koreai tánc- és hangszerbemutató - HanYou Alapítvány, Koreai Kulturális Központ
19.45-20.15 A Mugunghwa táncegyüttes tradicionális koreai táncbemutatója
A Mugunghwa táncegyüttes 2013 februárjában alakult meg, nevüket Korea nemzeti virágáról, a mályvavirágról kapták. A Múzeumok Éjszakáján a hagyományos táncok olyan, egyre növekvő népszerűségnek örvendő műfajait mutatják be, mint a geommu (kardtánc, melyet a táncosok úgynevezett tánckardokkal adnak elő), a chunaengjeon (a fülemüle tánca, amely a madár mozdulatait idézi), a bukchum (a földművesek táncát idézi, melyben a dob hangja a távoli mennydörgést szimbolizálja), a sogochum (szintén a földművesek táncát idézi, melyet főként nők táncoltak, a kis dob az eső hangját, kopogását utánozza) és a puchaechum (18. századi palotatánc, melyet nagy, színes legyezőkkel adnak elő).
20.15-20.30 A Mindeulle együttes gayageum bemutatója
A Mindeulle együttes 2014 februárjában alakult meg, nevük pitypangot jelent, azt jelképezve, hogy úgy szálljon a gayageum hangja mindenhová, ahogy a virág magjai szállnak a szélben. A gayageum valószínűleg egyike a legősibb koreai hangszereknek, egy tradicionális, eredetileg 12 húros citeraszerű hangszer, mely a 6. század körül jelent meg. A gayageum szoros rokonságban áll más ázsiai hangszerekkel, így például a kínai guzheng-vel is.
20:30 - 21:30 Indiai tánc és zene - Amrita Sher-Gil Központ, Indiai Nagykövetség
20.30-21.10 Aikya - Unity in Diversity (Egység a különbözőségben)
Hegedűs Brigitta és a Revathi Dance Academy (Németország) táncosainak Gandhihoz kapcsolódó (idén ünnepeljük Gandhi születésének 150. évfordulóját) keralai móhiníáttam táncelőadása
Hegedűs Brigitta és táncosai az Aikya (egység, egyedül) műsorban azt mutatják be, hogy a különböző vallások hogyan nyilvánulnak meg az indiai klasszikus táncban. Mint mindannyian tudjuk, India a sokszínűség földje, India sok hagyományt és vallást foglal magába. Ezen az estén a színpadon mindez végül egységbe olvad, és a nézőknek a mi mind egyek vagyunk üzenetét adja át.
Ahogy Gandhi is írja: A vallások különböző utak, amelyek ugyanoda vezetnek. Mit számít, hogy külön úton járunk, ha a célunk közös?
21.10-21.30 Meshinda együttes
A Meshinda együttes 2013-ban alakult, két alapító tagja - Guessous Mesi énekes és Tóth Szabi szitárművész - a Zeneakadémia berkein belül találkozott először. Koncertjeiken elsősorban a tradicionális magyar és az indiai zenei hagyomány elevenedik meg, de pakisztáni, török, kurdi és cigány dallamok is előfordulnak repertoárjukban. A Meshinda elhivatott híve a különböző népek közti kulturális-zenei hasonlóságok bemutatásának. Hazánkon kívül bemutatkozhattak már Indiában, Amerikában és Németországban is, ahol nagy szeretettel fogadták őket.
Az együttes tagjai:
Guessous Majda Mária - ének, saz
Tóth Szabolcs - szitár
Boros Gerzson Dávid - darbuka, udu, bendir, doromb, csörgők
21:30 - 22:00 Hagyományos misztikus török zenei előadás - Yunus Emre Intézet
Az 1985-ben Izmirben született Yüce Gümüs a Múzeumok Éjszakáján a muszlim világ zenekultúrájának egyik legfontosabb hangszerén, az arab laton (úd) játszik a közönségnek.
22:00 - 23:45 Filmvetítés: Ertuğrul, japán-török történelmi film, 132 perc, 2015
A filmet eredeti nyelven (japán-török), magyar felirattal vetítjük.
A Yunus Emre Intézettel és a Japán Alapítvánnyal közösen mutatjuk be az Ertuğrul című filmet, mely Törökország és Japán barátságának 125. évfordulóját ünnepelve nyújt bepillantást a két ország kapcsolatának történetébe.
A cselekmény dupla szálon fut, melyek e két, egymáshoz látszólag nem kötődő nép viszonyát meghatározó két eseményre fókuszálnak. A képsorok előbb 1890-be kalauzolják a nézőt, amikor az Oszmán Birodalom követeket szállító hajója, az Ertuğrul egy tájfun következtében elsüllyed Japán partjainál. A 600 fős legénységből megmaradt néhány túlélőt a közeli falu lakosai veszik pártfogásukba, míg azok vissza nem tudnak térni hazájukba. A film másik szála az irak-iráni háború alatt Teheránból menekülő japánok tragikus történetét meséli el, akiket - emlékezve a közel száz évvel korábbi segítségre - végül a török kormány ment ki a háborús övezetből. Az emberi életek és tettek szövevényes hálóján keresztül kapcsolódik össze múlt, jelen és jövő e történelmi drámában.
Programok folyamatosan: Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum
A Múzeumok éjszakáján a Hopp Múzeumban a Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum című kiállítás látogatható.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 2019-ben ünnepli alapításának 100. évfordulóját. Ennek alkalmából a Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum című tárlaton az elmúlt több mint száz évben gyűjtött tárgyak legjavát, a múzeum nagy korszakait, változatos (kínai, japán, koreai, indiai, tibeti-mongol, délkelet-ázsiai, valamint közel-keleti) gyűjteményeit állítjuk a középpontba.
A kiállítás több mint ötszáz műtárgyat vonultat fel. A különböző korszakok, lehetőségek és gyűjteményezési szempontok alapján létrejött tárgyanyag legreprezentatívabb darabjait és tárgycsoportjait mutatjuk be a markánsabb múzeumtörténeti periódusok mentén vizsgálva.
A tárlaton megidézzük a múzeum történetének jellegzetes alakjait is: a huszadik századi magyar (és világ)történelmi tragédiák sújtotta korszakokban a múzeum működését, gyűjteményezésének irányát jelentősen meghatározó igazgatókat és munkatársakat. Közelebb hozzuk a kvalitásos és gyakran kalandos sorsú műtárgyak történetét - egyedi lehetőséget teremtve a látogatónak, hogy a huszadik század történelmét egy magyar múzeum ázsiai műtárgyainak összefüggésrendszerében gondolhassa újra.