Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.22. - 2019.08.22.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
MNM Palóc Múzeuma - Balassagyarmat
Cím: 2660, Balassagyarmat Palóc liget 1.
Telefonszám: (35) 300-168, (35) 500-133
Nyitva tartás: K-Szo 9-16 (A pénztár 15:30-kor zár.) Júniustól vasárnap is nyitva tartunk: K - V: 9 - 17
rendezvény
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(26-61 év)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(6-26 év )
400 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(15 főig)
4300 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(16-25 főig)
5600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 év)
400 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
1800 HUF
/ család
Kombinált belépő családoknak
2300 HUF
/ család
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozás)
400 HUF
/ fő
Tárlatvezetés
3500 HUF
/ csoport
Tárlatvezetés
(kombinált)
4700 HUF
/ csoport
Fotó
1200 HUF
Fotó
(kombinált)
1800 HUF
Múzeumpedagógiai kapcsolattartó
Molnár Ildikó
+36(35)300168
Az intézmény felszereltsége
Szakemberek:
muzeológus
Eszközök:
  • technikai felszerelés: projektor, laptop
  • demonstrációs eszközök: műtárgy másolatok
  • egyéb segedeszközök: festék, ceruza, toll, karton papír, olló, ecset, ragasztó
Kényelmi felszereltség:
múzeumi bolt, orvosi rendelő a közelben, ruhatár, ülőpárnák, vendéglő, étterem a közelben
előre egyeztetett időpontban
A tradicionális faluközösségekben a hagyomány átadása és átvétele nemzedékről-nemzedékre, nemek, korosztályok, korcsoportok szerint ment végbe. A népdalokat, néptáncot, népszokásokat, különböző kézműves technikákat főként utánzással sajátították el a kisgyermekek nagyobb testvéreiktől, szüleiktől, nagyszüleiktől, ily módon nevelődtek bele a hagyományokba. Mindez természetesen némiképpen eltérő módon ment végbe a különböző vidékeken, falvakban, hiszen különbözőek voltak pl. a táji, természeti, életmódbeli feltételek is, amelyek keretül szolgálnak az élet egésze számára.

Mivel ez a természetes hagyományozódás - amelyben szerves egységet alkotott a faluközösség tárgyi és szellemi kultúrája - megszűnőben van, illetve javarészt meg is szűnt, a közoktatás feladatává is vált a néphagyományok továbbadása, éltetése.

A 20. században, különösen az utóbbi évtizedekben veszélybe került nemcsak a magyar, hanem a világ kulturális öröksége is. Új helyzet alakult ki az ipari civilizáció terjeszkedése következtében, melyben kis népek, kis nyelvek tűnnek el, olvadnak be. Ugyanakkor a nagy nemzeti államokkal rendelkező népek hagyományos kultúráját is a szegényedés, az elszürkülés jellemzi.

A foglalkozás lényege, hogy segítséget nyújtson az iskolai kereteken belül kötelező, NAT-ban előírt hon- és népismeret órák megtartásában elsősorban a helyi általános és nyolc osztályos gimnáziumban dolgozó ezt a tantárgyat tanító pedagógusoknak. A múzeum néprajztanár végzettségű kollégája a felkészülésben is segítséget nyújt.

A foglalkozás pedagógiai szerepe megegyezik a NAT-ban és az általános néprajzi tantervekben szerepeltetett célokkal, miszerint a hon- és népismeret elsődlegesen a nemzettudat erősítését, a helyi kötődés kialakulásának segítségét, értékrendszer kialakulását, etikai, esztétikai értékrendszer kialakulását, általános összefüggések meglátására és más népek, nemzetiségek kultúrájának tiszteletére nevel.