2020.06.25.
MNM Palóc Múzeuma

A festőlány, aki imádja Afrikát

2020.06.19.
Magyar Nemzeti Múzeum

Holnaptól újra nyitva a Nemzeti Múzeum

2020.05.26.
MNM Palóc Múzeuma

Áldozócsütörtök és Váróvasárnap

2020.05.19.
MNM Palóc Múzeuma

A királyné gyóntatója

2020.05.14.
Magyar Nemzeti Múzeum - Vértesszőlősi Bemutatóhely

Három tagintézményét is újranyitja a Magyar Nemzeti Múzeum

2020.05.13.
MNM Palóc Múzeuma

Megnyit a Palóc Ház

2020.05.05.
MNM Palóc Múzeuma

Az Úr békéje legyen mindig veletek!

2020.04.29.
MNM Palóc Múzeuma

Kazáron, Vizsláson sok szoknya van a lányon

2020.04.22.
MNM Palóc Múzeuma

Jairus leánya

2020.04.14.
MNM Palóc Múzeuma

Mindössze egy pengő és egy fillér a híja

2020.04.07.
MNM Palóc Múzeuma

Kit vettem el, édesapám?

MNM Palóc Múzeuma - Balassagyarmat
Cím: 2660, Balassagyarmat Palóc liget 1.
Telefonszám: (35) 300-168, (35) 500-133
Nyitva tartás: K-Szo: 9-17
rendezvény
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(26-61 év)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(6-26 év )
400 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(15 főig)
4300 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(16-25 főig)
5600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 év)
400 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
1800 HUF
/ család
Kombinált belépő családoknak
2300 HUF
/ család
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozás)
400 HUF
/ fő
Tárlatvezetés
3500 HUF
/ csoport
Tárlatvezetés
(kombinált)
4700 HUF
/ csoport
Fotó
1200 HUF
Fotó
(kombinált)
1800 HUF
Múzeumpedagógiai kapcsolattartó
Molnár Ildikó
+36(35)300168
Az intézmény felszereltsége
Szakemberek:
muzeológus
Eszközök:
  • technikai felszerelés: projektor, laptop
  • demonstrációs eszközök: műtárgy másolatok
  • egyéb segedeszközök: festék, ceruza, toll, karton papír, olló, ecset, ragasztó
Kényelmi felszereltség:
múzeumi bolt, orvosi rendelő a közelben, ruhatár, ülőpárnák, vendéglő, étterem a közelben
előre egyeztetett időpontban
A tradicionális faluközösségekben a hagyomány átadása és átvétele nemzedékről-nemzedékre, nemek, korosztályok, korcsoportok szerint ment végbe. A népdalokat, néptáncot, népszokásokat, különböző kézműves technikákat főként utánzással sajátították el a kisgyermekek nagyobb testvéreiktől, szüleiktől, nagyszüleiktől, ily módon nevelődtek bele a hagyományokba. Mindez természetesen némiképpen eltérő módon ment végbe a különböző vidékeken, falvakban, hiszen különbözőek voltak pl. a táji, természeti, életmódbeli feltételek is, amelyek keretül szolgálnak az élet egésze számára.

Mivel ez a természetes hagyományozódás - amelyben szerves egységet alkotott a faluközösség tárgyi és szellemi kultúrája - megszűnőben van, illetve javarészt meg is szűnt, a közoktatás feladatává is vált a néphagyományok továbbadása, éltetése.

A 20. században, különösen az utóbbi évtizedekben veszélybe került nemcsak a magyar, hanem a világ kulturális öröksége is. Új helyzet alakult ki az ipari civilizáció terjeszkedése következtében, melyben kis népek, kis nyelvek tűnnek el, olvadnak be. Ugyanakkor a nagy nemzeti államokkal rendelkező népek hagyományos kultúráját is a szegényedés, az elszürkülés jellemzi.

A foglalkozás lényege, hogy segítséget nyújtson az iskolai kereteken belül kötelező, NAT-ban előírt hon- és népismeret órák megtartásában elsősorban a helyi általános és nyolc osztályos gimnáziumban dolgozó ezt a tantárgyat tanító pedagógusoknak. A múzeum néprajztanár végzettségű kollégája a felkészülésben is segítséget nyújt.

A foglalkozás pedagógiai szerepe megegyezik a NAT-ban és az általános néprajzi tantervekben szerepeltetett célokkal, miszerint a hon- és népismeret elsődlegesen a nemzettudat erősítését, a helyi kötődés kialakulásának segítségét, értékrendszer kialakulását, etikai, esztétikai értékrendszer kialakulását, általános összefüggések meglátására és más népek, nemzetiségek kultúrájának tiszteletére nevel.