Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Beadási határidő: 2019.05.30.
Pályázhatnak: közművelődési, múzeumi, és neveléssel, oktatással foglalkozó szakemberek
Kiíró: 
Déri Múzeum
szakmai pályázat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

A Déri Múzeum konferenciát rendez a kiállítások kérdéseiről érzé(KI)állítás Világ > Kiállítás > Érzékelés > Élmény címmel.


A konferencia helyszíne: Déri Múzeum, Debrecen, Déri tér 1. ideje: 2019. november 7-8.


I. Tartalmi kritériumok

A konferencián közművelődési, múzeumi, és neveléssel, oktatással foglalkozó szakemberek közösen keresik a választ a következő kérdésre:

Hogyan tudják a múzeumok a megváltozott (élményközpontú, digitális világ által uralt, csak az aktualitásra figyelő, a kép és látvány hatalma alatt álló, a virtuális világok bűvöletében élő és a rövid szövegeket előnyben részesítő) világunkban a legsajátabb ismeretközvetítő formájukkal, a kiállítással átadni a gyűjteményeikben, adattáraikban és munkatársaikban fölhalmozott tudást. Hogyan lehet akadálymentesíteni a múzeumi tudásátadást?

A konferencia javasolt tárgykörei:

1. Élmény és tudás: Napjaink kiállításai igyekeznek az élményt és a tudásátadást összekapcsolni. Gyakran emlegetjük az élményt, az élményszerűséget, de érdemes lenne végiggondolni, mit is vagy mi mindent jelenthet ez pontosan. S hogyan lehet a tudást, amit a mi kultúránkban alapvetően értelmezés révén hozunk létre, összekapcsolni az átélés révén megszülető tudással, vagyis a "jelentés kultúráját" és a "jelenlét kultúráját" közelíteni egymáshoz.

2. A látogató és a kurátor: Kiküszöbölhető-e a rendező vagy kurátor személyes meggyőződése, hite? Lehet-e objektív kiállítást rendezni? Van-e/lenne-e ennek értelme? Az a kérdés is felmerülhet, milyennek gondoljuk a látogatókat, akiknek szánjuk a kiállítást? Gondolunk-e róluk valamit? Hagyunk-e kitöltetlen helyeket a kiállításban, hogy személyes tudásukkal ők is bekapcsolódhassanak a jelentés létrehozásába?

3. Világunk és a kiállítások világa: Miért rendezünk kiállításokat? Tudunk-e, akarunk-e kapcsolódni világunk aktuális kérdéseihez? Kell-e kiállításainkkal aktuális társadalmi kérdésekre reagálnunk? Vajon, amikor a múltról rendezünk kiállítást, nem a jelenről gondolkodunk-e? Igaz-e ebben az esetben is, hogy a jelenkori kérdéseinket és válaszainkat a múlt tapasztalatai és a jövő elvárásai határozzák meg?

4. Digitális eszközök és másolatok a kiállításokban: Egy idő óta kulcsszóvá vált a kiállítások interaktivitása, ami alatt jórészt a digitális eszközök használatát értjük. De valóban interaktív lesz-e ettől egy kiállítás?
Egyes vizsgálatok szerint a digitális másolatok szerepe sokkal jelentősebbnek tűnik, mint ahogyan a múzeumi szakemberek, akik az eredeti hatásában hisznek, gondolták volna. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy egy 3D-s
modell alapján alaposabb ismeretre tesz szert a látogató és tovább emlékszik a látottakra. De adódik egy másik kérdés: van-e más olyan eszköz, ami biztosíthatja az interaktivitást és a dialogikus tudásátadást?

5. Kiállítások akadálymentesítése: Szerencsére egyre több kulturális intézmény próbálja meg a különböző fogyatékkal élő csoportokszámára is elérhetővé tenni az általuk előállított kulturális tartalmakat. A színházak a narrált
előadásokkal az élen járnak. A legnehezebben talán a vakok és a gyengénlátók esetében oldható meg a látványon alapuló kultúra akadálymentesítése. Hogyan tehetők a kiállítások az ő számukra is élvezhetővé? De valóban csak a fogyatékkal élőknek van szükségük a kiállítások akadálymenetesítésére? Vajon a most használatos bemutatás módok és a kiállítási szövegek kellő hozzáférést biztosítanak-e a közvetíteni kívánt tartalomhoz? Nem szorulnak-e "akadálymentesítésre" maguk az interpretációs gyakorlataink is, hogy a kiállítás minden látogató számára élmény lehessen?

II. Jelentkezés és lebonyolítás menete

1. A program tervezhetősége érdekében a részvételi szándék jelzését a tervezett előadás címének és 5000-6000 n terjedelmű szinopszisának megadásával kérjük. A jelentkezés és a rezümék leadási határideje: 2019. május 30.

2. A szervezők a rezümék alapján mérlegelik, kiket kérnek föl a témák alaposabb kidolgozására.

Az előadók értesítése: 2019. július 5. 


3. A konferencia végleges programjának kialakítása: 2019. szeptember 2.

4. A 10.000 n-re bővített rezümék megküldése a konferencia-füzetbe: 2019. október 10.

A jelentkezéseket fogadja és tájékoztatást ad:
dr. Lakner Lajos tudományos igazgatóhelyettes, lakner.lajos@derimuzeum.hu.