Múzeum - Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. - Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ

A Helikon Kastélymúzeum Kht. Kezelésében áll az 1994-ben Európa Nostra-díjat nyert Szántódpuszta, a XVIII-XIX. századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található.

A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban őrzi egy majorság képét. Szántódpusztán ma Idegenforgalmi és Kulturális Központ működik, mely számos képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállításnak ad otthont.

A települést először 1055-ben kelt Tihanyi Alapítólevél említi. Ebben az áll, hogy I. András király a Tihanyi Apátság alapításakor adományozta ezt a birtokot - többek között - a Benedek rendi szerzeteseknek. A puszta jelenlegi állapotában egy 150-200 évvel ezelőtti birtok tipikus képét mutatja.

A kastély a puszta egyik legrégibb épülete: a Tihanyi Apátság jószágkormányzójának és gazdatisztjeinek, erdőmérnökeinek lakása volt. Már 1716-ban állt. Az épületben ma iroda működik, többi termében különböző időszaki és állandó kiállítások tekinthetők meg.

Programok

Lovaglásoktatás szakedzővel

Pónilovaglás gyermekek részére

Lovas kocsikázás csoportok és egyéni vendégek részére

Túralovaglás

programok

Állandó kiállítások

A Balaton révhajózási története

A kiállítás bemutatja a szántódi rév történetét.

A balatonendrédi vert csipke története

A vert csipke (klöpli) hazája az itáliai Velence városa volt a 17. században. Innét jutott el hozzánk is. Balatonendréden a 20. század elején kezdtek a vert csipkét készíteni. A Balaton melletti Endréd faluban Kájel Endre református lelkész 1908-ban szervezte az első csipkeverő tanfolyamot. 50 lelkes leány és asszony sajátította el a csipkekészítés fortélyát.

Palóczi Horváth Ádám költő munkássága

Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) földmérő, polihisztor, poéta a hazai felvilágosodás korának közismert, kedvelt alakja volt. Horváthnak a Szántódpusztán bérelt "Remete ház" csendje, nyugalma termékeny, sokoldalú alkotó munkára adott lehetőséget. A mi korunk megbecsülésének érdeme, hogy Horváth 140 évig kéziratban maradt hatalmas dalgyűjteményét, az "Ötödfélszáz énekek"-et 1953-ban megjelentette.

Kőhegyi szőlőhegy története

A rómaiaktól a mezőgazdaság egyetlen ága sem maradt ránk olyan épségben, mint a szőlőművelés. A barbárok pedig a római kor semmi más maradványa iránt nem tanúsítottak olyan kíméletet, mint az édes nedvet termő szőlők iránt. A Zamárdi községhez tartozott Kőhegyi-szőlőhegy középső részét a Tihanyi Apátság birtokolta, keleti és nyugati oldalain, lejtőin a zamárdi jobbágyok osztoztak.

további kiállítások